időjárás 2°C Gerda , Martina 2023. január 30.
logo

Azért kell beszélnünk elhunyt szeretteinkről, hogy emlékük tovább éljen

Szabó Réka Zsuzsanna
2022.11.01. 06:54
Azért kell beszélnünk elhunyt szeretteinkről, hogy emlékük tovább éljen

A magyar kultúrának nem része a halloween, fontos viszont, hogy elhunyt szeretteinkre tudatosan emlékezzünk mindenszentek és halottak napján – mondta lapunknak Makkai László. A görögkatolikus lelkész, pasztorálpszichológus beszélt a gyász fázisairól és emlékeztetett a remény fontosságára is, amivel a sötét időkben is jókedvű keresztények lehetünk.

Nagyon fontos tisztázni azt, hogy a magyar kultúrának soha nem volt része a halloween, ami egy kelta hagyományból ered, és az Egyesült Államokban vált igazi ünneppé

– jelentette ki Makkai László görögkatolikus lelkész, pasztorálpszichológus. Szerinte szomorú, hogy már nemcsak az állami, hanem az egyházi fenntartású iskolákba is beszivárogtak ennek a jelenségnek a szimbólumai.

Kifejtette: a keresztény tanításnak nem része az az üzenet, amit a kelták gondoltak, hogy október 31-én a halottak szellemei visszatérnek és az élők testébe költöznek be. Azért, hogy ez ne történjen meg, különféle maskarákban, álarcokban akarják távol tartani a szellemeket maguktól az emberek – részletezte, hangsúlyozva: ez teljesen ellentétes azzal a tanítással, amit a halál utáni életről tanít a katolikus teológia. A halloween népszerűsítése azért is helytelen, mert megzavarja a jó szándékú embereket abban, hogy mélyen és tudatosan gondoljanak szeretteikre mindenszentek napján – mutatott rá László atya.

Emlékeztetett: a magyar emberek mindenszentekkor, vagyis november 1-jén az összes katolikus szentet, az összes megdicsőült, Isten országába került lelket ünneplik. Elmondta, hogy ezt IV. Gergely pápa tette egyetemes ünneppé 844-ben. Kitért arra is, hogy másnap, november 2-án a halottak napját ünnepli, a meghalt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben szenvedő lelkekről emlékezik meg az egyház, amikor saját elhunytjainkról sem feledkezünk meg.

Mi magunk is kimegyünk a temetőkbe, és épp azért viszünk virágot, gyújtunk gyertyát, illetve mondunk el egy imát szeretteink sírjánál, mert mindhárom az életet hirdeti

– hangsúlyozta László atya. Emellett ilyenkor gyermekeinknek, unokáinknak beszélünk azokról a nagyszülőkről, rokonokról, közeli hozzátartozókról, akik a temetőben nyugszanak és már nem lehetnek velünk, hogy az emlékük így is tovább éljen – fogalmazott László atya. Ezeknek a rítusoknak a kiiktatása vagy más tartalommal való megtöltése nagyon rossz irányba viszi a kegyeleti megemlékezést, ezért is fontos az ünnep igazi jelentését megmutatni gyermekeinknek – hangsúlyozta.

A tökfaragás ugyanis egy ártatlan játéknak, kreatív ötletnek is tűnhet, de a szórakozóhelyeken az úgynevezett koporshow-k tartása ízléstelen és sértő, nem fér bele a keresztény kultúrkörbe

– jelentette ki, hozzátéve, hogy éppen ezért a katolikus iskolák vagy óvodák programjába a halloween nem kerülhet bele.

László atya beszélt arról is, hogy a görögkatolikus egyházban a halottak napján túl öt szombatot szentelnek annak, hogy felidézzék az elhunyt szeretteik emlékét, akár név szerint is megemlítve őket a gyászliturgiában, így téve még személyesebbé az emlékezést. Kiemelte, hogy a síremlékeket is a halottak napjához közel szokták megáldani.

Egy szeretett személy elvesztése mindig nehézséggel, krízissel jár, de maga a gyász és a gyász rítusa tovább tudja támogatni az embert abban, hogy fel tudja dolgozni a veszteséget

– hangsúlyozta a görögkatolikus lelkész, emlékeztetve: a gyász egy hosszú folyamat, amelynek öt fázisa van a pszichológusok szerint.

Felidézte Polcz Alaine és Elisabeth Kubler Ross műveit, akik összefoglalták, hogy a gyászoló a szeretett személy elvesztésekor a kezdeti sokk után haragot, bűntudatot, majd önvádat érez, de egy év után eljut a megnyugváshoz, az alkalmazkodáshoz, az új helyzetnek és annak elfogadásához, hogy a halál része az életnek. László atya kitért az Ukrajnában zajló háborúra is, ahol most nagyon sokan vesztették el szeretteiket, ezért minden segítséget meg kell adni – elsősorban lelki erőt – a veszteséget átélt embereknek.

A most kezdődő időszakot csak reménységgel lehet eltölteni, az embernek a remény ad nagyon sok erőt

– jelentette ki Makkai László, aki kiemelte annak fontosságát, hogy rövid távú célokat kell kitűznünk magunk elé, amikor a természetben is csak az elmúlást látjuk.

Úgy fogalmazott: a borús, esős időben az ember könnyebben kerül krízisbe, válik lehangolttá, reménytelennek és elveszettnek érzi magát. Hamarosan kezdődik azonban a készületi idő, amikor az adventi koszorún elkezdjük meggyújtani a gyertyákat és hétről hétre közeledünk Krisztus születéséhez, ami újabb remény és egy újabb ünnep felé vezet bennünket – hangsúlyozta.

Azt tanácsolta, ilyenkor gyűjtsünk pozitív élményeket: olvassunk, találkozzunk a barátainkkal, menjünk el imaközösségbe vagy hétköznap is szentmisére, hiszen Isten a liturgiában minden pillanatot ünnepé tesz. A szenteste után pedig már elkezdenek hosszabbodni a nappalok is, így visszatér az életünkbe a fény és a remény azért, hogy jókedvű keresztények lehessünk – tette hozzá László atya.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.