A tárcavezető kiemelte: 1992. január elsejével a közjegyzők elhagyták a bírósági szervezetrendszert, azóta országos és területi kamaráik égisze alatt a tágabb értelemben vett igazságszolgáltatás önálló szereplőiként járhatnak el.
Három évtizeddel ezelőtt Magyarország az elsők közt ismerte fel, hogy a közjegyzőség a modern polgári társadalom egyik letéteményese azáltal, hogy eljárásaival a gazdasági forgalom biztonságát garantálja – mondta Varga Judit.
Kitért arra is, hogy folyamatosan bővültek a közjegyzői kar feladatai, ezzel a jogalkotó célja a bíróságok tehermentesítése, az átadott eljárásokban az ügyintézés felgyorsítása volt. A feladatok közül kiemelte a permegelőző eljárásokat, mint a fizetési meghagyást. Jelezte: meghatározott ügytípusokban a közjegyző által jóváhagyott egyezség segítségével lehetőség nyílik a vitás kérdések konszenzusos és gyors lezárására.
Varga Judit szólt arról is: a magyar közjegyzőség nemzetközi összevetésben is élen jár a digitalizációban, több mint egy évtizede vannak már teljes egészében elektronikus eljárásaik.
Tóth Ádám, a kollokviumot rendező Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke záróbeszédében rámutatott arra, hogy a polgári közjegyzőség rendszerének visszaállításával a bírók az ítélkezésre tudnak koncentrálni, mert van egy másik igazságszolgáltatási hatóság, amely egyes, tömegesen előforduló ügyeket végez el. Hozzátette: a fizetési meghagyások esetében több százezer üggyel mentesítik a közjegyzők a bíróságokat.
Borítókép: Varga Judit igazságügyi miniszter (Fotó: Kurucz Árpád)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!