A napnál is világosabb, hogy az Európai Unió Törvényszéke, bár kizárólag jogi szempontok alapján kell mérlegelnie, politikai nyilatkozatot tett, amely nincs összhangban a tárgyban hozott korábbi ítéleteivel sem
– mondta lapunknak Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti képviselője, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke azzal kapcsolatban, hogy a törvényszék nemrégiben elutasította a Minority Safepack keresetét, amelyben a szervezők az Európai Bizottság (EB) korábbi határozatának megsemmisítését kezdeményezték. A testület 2021 elején ugyanis úgy határozott, hogy nem tesz lépéseket új uniós jogszabályalkotásra a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme érdekében, mivel a polgári kezdeményezés érintette területeken eddig megtett intézkedések elegendők a célkitűzések eléréséhez. Ezt az ítéletet támadták meg a Minority Safepack kezdeményezői a törvényszéken, az viszont november elején elutasította a keresetet.
Van, amiben győztek
Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója elnökének tájékoztatása szerint korábban a törvényszék következetesen igazat adott a Minority SafePack polgári kezdeményezés kereseteinek, és előrebocsátotta több alkalommal is, hogy az unió elfogadhat olyan intézkedéseket, amelyek a nyelvi és kulturális sokszínűség kiteljesedését célozzák. Ehhez képest a mostani döntésben azt írták le, hogy az EU már mindent megtett az őshonos kisebbségi közösségek védelmében, minden területen, amit a kezdeményezés felsorolt. – Erre válaszul magyarként és olyan emberként, aki több európai kisebbségnél is járt, azt tudom mondani, hogy az Európai Bizottság, de a törvényszék is párhuzamos valóságban él. Európában ugyanis nyelvhasználati, oktatási és egyéb területeken is jogsértések vannak, számos nemzeti kisebbségi közösség asszimilációval néz szembe – mutatott rá a kezdeményezés koordinátora.
Vincze Loránt szerint ugyanakkor annyiban mindenképpen győzelmet jelent az Európai Unió Törvényszékének döntése, hogy már nem állítják azt, hogy a kisebbségvédelem kizárólag tagállami kompetencia lenne. A legnagyobb ellenérvet tehát sikerült lebontani, szóval volt értelme az elmúlt egy évtized erőfeszítéseinek
– fogalmazott.
További jogi lépéseket tesznek
Vincze Loránt hozzátette: a törvényszék döntéseit természetesen be kell tartani, ugyanakkor meg kell vizsgálni azok tartalmát.
– Ez alapfokú döntés, tehát van lehetőség fellebbezésre. Az ügyvédeinkkel, a FUEN elnökségével és a Minority SafePack polgári kezdeményező bizottságával megbeszéltük a további jogi lépések lehetőségét, és elemeztük a törvényszéki indoklást. Két hónapunk van a fellebbezés benyújtására, amit nagy valószínűséggel meg is teszünk
– tájékoztatott. Az RMDSZ EP-képviselője szerint ráadásul nagyon sok támogatójuk van az uniós intézményeken belül is, legalábbis az EP-ben nagy többség támogatja az őshonos kisebbségek jogait. Ezekre a támogatókra építve pedig nem mondhatnak le arról, hogy intézkedéseket sürgessenek a kisebbségek védelmében.
– Természetesen nem egy lapra teszünk fel mindent, egyrészt a tagországokban is lobbizunk – ezen a téren például Németországban jól állunk, hiszen ott a koalíciós megállapodásnak, majd a kormányprogramnak is része lett a Minority SafePack németországi gyakorlatba ültetése, illetve az európai szintű kisebbségvédelem támogatása. Tehát ez az egyik járható út, hogy a tagállamok egyenként kezdjék gyakorlatba ültetni az európai őshonos kisebbségek kéréseit. A másik, hogy minden olyan vitában részt kell vennünk, amelyen fel lehet vetni a javaslatainkat: ilyen volt az Európa jövőjéről szóló konzultációsorozat, és ilyen az a vita is, amely az uniós alapszerződések esetleges módosításáról szól. Emellett az unión kívüli lehetőségekre is figyelünk: az Európa Tanács magyar elnöksége és az ENSZ közgyűlése szintén magyar javaslatra a közelmúltban ismét a középpontba hozta a kisebbségek ügyét – magyarázta a FUEN elnöke, megjegyezve: az ENSZ részéről is egyre inkább érezhető elköteleződés az őshonos kisebbségek mellett.
A kettős mérce iskolapéldája
Vincze Loránt kitért a kisebbségekkel kapcsolatos kettős mércére is, mondván: Európában vannak egyenlő és kevésbé egyenlő, divatos és kevésbé divatos kisebbségek.
A mai európai baloldalt teljes nyitottság jellemzi bizonyos kisebbségek ügyei iránt, és teljes elzárkózás az őshonos kisebbségek esetében. Hatalmas igazságtalanság és égbekiáltó cinizmus ez a hozzáállás, a kettős mérce iskolapéldája
– fogalmazott az RMDSZ képviselője.
A Minority SafePack koordinátora emlékeztetett, hogy a szexuális kisebbségek jogai az utóbbi években rendkívül népszerű téma volt, erőteljes politikai hátszéllel és mozgalmi jelleggel, így rendkívül gyakran került a figyelem fókuszába. Az őshonos kisebbségek ügye azonban sokkal nehezebben tud a figyelem középpontjába kerülni.
A Minority SafePack kampányában is gyakran szembesültek azzal, hogy a többségiek vagy nem is tudnak az őshonos kisebbségek létezéséről, vagy fogalmuk sincs arról, hogy uniós szinten rendezetlen a helyzetük. Továbbmenve, a szexuális kisebbségeknek sikerült elérniük azt, hogy úgymond szalonképtelenné tegyék az ellenvéleményeket. Ezzel szemben köztudott, hogy van néhány európai ország, amely hallani sem akar a kisebbségi jogokról, és mindent megtesz az ügy elgáncsolása érdekében.
Nem kell messze menni, hiszen Szlovákia vagy éppen Románia is akadályozza a téma európai előrehaladását, valamint Görögország, Bulgária, a balti államok, Franciaország, sőt még Spanyolország külügye és különböző szolgálatai is többé-kevésbé következetesen dolgoznak a kezdeményezés meghiúsításán
– részletezte a politikus. Hozzátette, bár nem ők vannak többségben, de amikor „helyzet van”, általában ők a hangosabbak, a csendes többség pedig inkább kerüli a konfliktusokat, ezért nem mennek szembe a hangos kisebbséggel.
Lapunk kérdésére a FUEN elnöke az ukrajnai nemzeti kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarokról helyzetéről is beszélt, akik – mint mondta – teljesen új helyzettel szembesülnek. – Nagyon sokan elmentek Kárpátaljáról, emellett viszont hatalmas a belső migráció, a frontvonal mellől százezrek költöztek a megyébe. Ez ideiglenesen megváltoztatta a nemzetiségi arányokat, de félő, hogy ez hosszú távon is így marad, és akkor a háború utáni rendezés során is így kell viszonyulni Kárpátalja helyzetéhez.
Nem tudok elképzelni olyan háború utáni rendezést, amelynek ne lenne része a kisebbségek helyzetének a rendezése is. Ukrajnának az uniós csatlakozási folyamatban okvetlenül szembe kell néznie ezzel a kérdéssel
– mutatott rá.
Borítókép: Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti képviselője (Fotó: Európai Parlament)
