„A tudatos nemzetpusztítás és identitásrombolás elsősorban ideológiai síkon történt”

Az állambiztonságnak dolgozó sajtómunkásokról tartott közös konferenciát a Magyarságkutató Intézet és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatudományi Intézete.

A nyílt cenzúrától a szabadság illúziójáig címmel tartották meg ma a Magyarságkutató Intézet és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatudományi Intézetének közös konferenciáját, amely egy közös kutatás első eredményeit ismertette. A témával foglalkozó történészek előadásaiból megismerhettük a pártállam legfőbb propagandistáinak hátterét, az állambiztonsági sajtórezidentúrák feladatait és működését, a beszervezések menetét, a cenzúra működését, a hírszerzés és a sajtó kapcsolatát, valamint az ellenzéki médiumok szerepét a Kádár-rendszer eróziójában.  

A konferencia meghívója

Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatójának köszöntőjét Vizi László Tamás, az intézet főigazgató-helyettese olvasta fel. A főigazgató levelében kiemelte: az 1945 után kezdődő kommunista időszak több kárt okozott a nemzeti önértékelésünkben, mint a török és labanc megszállás évszázadai együttvéve. Mint fogalmazott, 

a tudatos nemzetpusztítás és identitásrombolás elsősorban ideológiai síkon történt, amelyben a hatalmat feltétlen kiszolgáló propagandagépezet volt a legütőképesebb fegyver. 

Hozzátette: a Magyarságkutató Intézet küldetésével megegyező törekvés a hatalmat kiszolgáló sajtómunkások nemzetromboló szerepének, illetve azoknak a szellemi műhelyeknek a bemutatása, amelyek autonóm gondolkodásukat és magyarságukat a diktatúrában is megőrizték. 

A konferencián felszólalók közül Kása Csaba, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának munkatársa Aki még a születésnapjáról is hazudott. Adalékok Boldizsár Iván pályafutásához című előadásában a mélyen vallásos katolikus költőként induló, később a Harmadik Birodalom csodálójaként feltűnt, majd falukutatóból Rákosi államtitkárává lett, 1988-ban pedig már a demokratikus ellenzék irányába tapogatózó, a kor sztárújságírójának számító szerkesztő pálfordulásait, elvtelenségét és opportunizmusát mutatta be. Ezt követően Mező Gábor újságíró, kutató Vásárhelyi Miklós, Erdős Péter és Gimes Miklós tevékenységét mutatta be a Propagandistákból „nagyimrések”. Vásárhelyi Miklósék története című előadásában. 

Mező Gábor. Forrás: Magyarságkutató Intézet

Soós Mihály levéltáros-történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának kutatója „Zengődi” és „Aliszka”. Egy meghiúsult és egy félig sikeres beszervezés tanulságai című előadásában két televíziós újságíró: Elek János és Baló György ügynöki beszervezésének a folyamatát ismertette. 

Borvendég Zsuzsanna, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának tudományos munkatársa Nyakleves Nyugatról. Kísérletek a „gulyáskommunizmus” legitimálására a nyugati társutas sajtóban című előadásában hangsúlyozta: a Kádár-rendszer az első pillanattól kezdve legitimációs problémákkal küzdött, így elsődleges feladatának érezte, hogy mind belső, mind külső elfogadtatását biztosítsa. 

Borvendég Zsuzsanna. Forrás: Magyarságkutató Intézet

Az előadás bemutatta, miképpen látott hozzá Kádár és a rendszerhű sajtó, hogy a nyugati társutasok felhasználásával kialakítsák a „gulyáskommunizmus” hamis képzetét a szabad világban, ezzel biztosítva a kapitalista országok jóindulatát.

Soós Viktor Attila, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának kutatója A katolikus sajtó a Kádár-korszakban és az átalakulás időszakában című előadásában a katolikus egyház sajtótermékeinek helyzetét az egyházakhoz való viszony vonatkozásában vizsgálta. Előadásában kitért arra, hogyan jelent meg a pártállam érdeke, eszközrendszere a katolikus egyház belső fórumain. A tudományos konferencia Keresztes Bence előadásával zárult, aki a Debreceni Egyetem doktoranduszhallgatójaként A késő Kádár-kor ellenzéki nyilvánossága és hatása a kilencvenes évek médiaháborújára címmel megtartott előadásában a késő Kádár-korszak ellenzéki nyilvánosságával foglalkozott, amelyben az államszocialista rendszerrel szemben fellépő szamizdatkészítők tevékenységét vizsgálta az 1980-as évek második felétől. 

Magyarságkutató Intézet és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatudományi Intézete 2021-ben közös kutatást indított, amelynek célja, hogy feltárja és bemutassa a Kádár-rendszer sajtóéletének állambiztonsági vonatkozásait és a média átmentésének eddig rejtett összefüggéseit. – A sajtómunkások kapcsolati hálójának és állambiztonsági bekötöttségének feltérképezése segíthet abban, hogy megértsük a háttérben zajló érdekharcokat, a médiaháborúhoz vezető folyamatokat – emelte ki a Magyarságkutató Intézet közösségi-médiafelületén.

Borítókép forrása: Magyarságkutató Intézet