Az elmúlt hetekben többször is szerepelt a baloldali portálokon egy magyar férfi, Fazekas László, aki gyermekeit és feleségét hátrahagyva ment ki harcolni Ukrajnába az orosz hadsereg ellen. Fazekas előbb az Együtt nevű korábbi párt bukott politikusának, Juhász Péternek nyilatkozott, majd pedig a 444.hu-n szerepelt, ahol már olyan kontextusban hozták le a történetét, mintha a magyar hatóságok – az újságíró által vélt – oroszbarátságuk jegyében indítottak volna eljárást a férfi ellen.
Fazekas ügyében ugyanis jelenleg is vizsgálódik a Nemzeti Nyomozó Iroda – tudatta lapunk kérdésére az ORFK kommunikációs szolgálata. A férfi által elkövetett cselekmény megnevezése tiltott toborzás, amelyért egytől öt évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.
– Idegen országban az anyaország engedélye nélkül zsoldosnak állni bűncselekménynek számít – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek az ügy kapcsán Horváth József vezérőrnagy, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója. A szakember hozzátette, hogy számos, Magyarországgal szomszédos országban van efféle szabályozás, például Szerbiában is.
Azon kérdésünkre, hogy az Ukrajnában tartózkodó amerikai és brit állampolgárok miért lehetnek ott legálisan, a szakértő úgy válaszolt, hogy a katonai magáncégek jelentik erre a megoldást. – Ami Oroszországban a Wagner, az az USA-ban a Blackwater – világított rá Horváth József, hozzátéve, hogy az Egyesült Államokban számos más hasonló cég is létezik.
Ezen társaságok tevékenysége többféle logika mentén képzelhető el, ám van egy olyan szempont, amely mind az orosz, mind az amerikai politikában fontos: a magáncégek alkalmazottai haláluk esetén nem kerülnek fel a hivatalos veszteséglistára. Ez kifejezetten jól jött az amerikaiaknak Afganisztánban és Irakban, mivel a vietnami háború óta az ottani közvélemény fokozottan érzékeny az emberveszteségre.
Érdemes megjegyezni, hogy a külföldi zsoldosok jelenléte az ukrajnai háború első percétől kezdve nyilvánvaló volt az ukrán oldalon, igaz, az ilyen profilú nyugati cégek tevékenységéről még kevesebb az információ, mint amennyit a Wagnerről tudni lehet. A BBC már a háború harmadik hetében beszámolt az ilyen magáncégek megjelenéséről, amelyek ekkor még elsősorban civilek kimentését vállalták a konfliktuszónából, csillagászati összegekért.
A biztonságpolitikai tanácsadó szerint az Ukrajnába utazó amerikai, kanadai önkéntesek, akik valójában zsoldosok, hasonló cégeken keresztül érkeztek Ukrajnába a háború első szakaszában. – Aztán szembesültek azzal, hogy nem kaptak olyan komoly logisztikai támogatást az első sorban harcolók, mint ahhoz hozzászoktak, ezért sokan haza is tértek. Azóta az ukránokhoz Közép- és Dél-Amerikából visznek zsoldosokat, ami olcsóbb, és a drogháború veteránjai nem igényelnek akkora háttértámogatást vagy legalábbis nincsenek hozzászokva – világított rá a vezérőrnagy.
Horváth József felidézte, hogy volt próbálkozás Magyarországon is egy magánhadsereg megszervezésére még 2021-ben, amelyről több cikk is megjelent. A szakértő elmondta: erről azóta sem hallani semmit, és bár nem tudni, hogy pontosan mi történt, valószínűleg megmondták a társaságot gründoló üzletembereknek, hogy „ez nem így működik”. Egy efféle vállalkozásból a magyar államnak is adódhat kára: előfordulhat, hogy konfliktuszónából kellene kimenteni magyarokat, de egy magánhadsereg kötelékében valaki akár emberiség elleni bűncselekményeket is elkövethetne magyar állampolgárként.
A szakértő a veszélyekre is felhívta a figyelmet.
Mint mondta, a háborús övezetből hazatérő katonák között gyakori a poszttraumás stressz szindróma. Ez a betegség jellemzően komoly pszichológiai, pszichiátriai kezelést igényel, ha pedig az ebben szenvedő korábbi katona nem kap megfelelő segítséget, annak könnyen ámokfutás lehet a vége.
A vezérőrnagy szerint szintén komoly kockázat, hogy a szervezett bűnözői csoportok kifejezetten keresik a háborús zónából visszatérő exkatonákat.
Borítókép: Ukrajnában sok a más országból jött zsoldos (Fotó: Europress/AFP)
