Dollárbaloldal-botrány: ugyanazoknál landolt a pénz, akikkel az ellenzéki pártok szerződtek

Egyre tisztább a kép a dollárbaloldal külföldi finanszírozási botránya ügyében. Mindez azért is fontos, mert a választások előtt és után folyósított külföldi milliárdok egy részét Márki-Zay Péterék mindmáig költik, hiszen például a jászberényi időközi választás előtt is ebből tett pénzügyi felajánlást a volt kormányfőjelölt.

Új információ volt a szerdán megjelent második nemzetbiztonsági részjelentésben, hogy nem egy, hanem két nagy külföldi támogatószervezete van a dollárbaloldalnak: az amerikai, Bajnai Gordonhoz köthető Action for Democracy mellett egy svájci alapítvány is közel egymilliárd forintot utalt. A svájci utalások a baloldali előválasztási időszak, 2021 szeptembere és 2022 februárja között zajlottak, öt részletben. A végső támogatói kör továbbra is ismeretlen.

A második időszakos jelentés alapján az is egyértelműnek látszik, hogy a külföldi források három helyen keresztül „gurultak” el különböző kampánycégekhez. A legnagyobb pénzeket az EzaLényeg nevű lejáratóoldalt működtető korábbi Gyurcsány–Bajnai-tanácsadó, ifjabb Páva Zoltán cégének, az Oraculum 2020 Kft.-nek jutottak. Ez a vállalkozás közel kétmilliárd forintot kapott, amelyből közel 900 millió érkezett a közvélemény előtt ismeretlen svájci finanszírozóktól.

Mellettük szintén nagy dollárbaloldali pénzosztó helynek bizonyult Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalma, amely 1,8 milliárd forintot szerzett külföldről. Ennek a pénznek egy jelentékeny része, mintegy 1,4 milliárd forint azonban továbbvándorolt a Bajnai-féle DatAdat-csoporthoz, amely ráadásul közvetlenül is kapott az Egyesült Államokból közel 150 millió forintot.

A három vállalkozás kapcsán nem véletlenül állapította meg tehát a Nemzeti Információs Központ, hogy „a beérkező források és a tovább utalások nagyságrendje alapján az MMM, az Oraculum 2020 Kft. és a DatAdat-cégcsoport a külföldről érkező támogatások koordinátorai.”

Mindez azonban még nem a teljes résztvevői kör. A jelentésből ugyanis kiderült, ami eddig is valószínű volt: direkt kapcsolat is van a balliberális pártok hivatalosan bevallott kampányköltései, és a dollárbaloldal pénzeit elosztó három főszereplő szerződéses megbízásai között. Ez a kötődés a jelentés szerint nemcsak a szinte monopóliumként működő, nehezen megkerülhető transznacionális technológiai vállalatok (Google, Facebook) esetében bizonyított, hanem egy sor magyarországi vállalkozás kapcsán is.

A pénzügyi források áttekintéséről szóló dokumentum 8. oldalán egyebek között azonosította a szintén ifjabb Páva Zoltán ügyvezetésével működő plakátcéget, a Hungaroplakát Kft.-t, a Crevocorp Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t, a KulTech Design Szolgáltató Kft.-t és a Parter Event Kft.-t. Ezek a cégek ráadásul bizonyos pártköltések mellett egyaránt szerződtek Márki-Zay Péter mozgalmával, és a Bajnai-féle DatAdat-csoporttal is.

A pénzügyi források áttekintéséről szóló dokumentum 8. oldala. Forrás: Nemzeti Információs Központ

Mindemellett további három vállalkozás egyaránt kötött megállapodást valamely párttal, illetve a Mindenki Magyarországa Mozgalommal. Valamint további nyolc cég szerződött a DatAdat-csoporttal, és valamely balliberális párttal is. Ezek között olyan, a közéletben régóta ismert márkanév is feltűnik, mint az MSZP-közeli Kapcsolat.hu, vagy éppen a választások előtt egy nappal a Népszavában döntetleneredményt közlő, Pulai András tulajdonában álló Publicus Kft. Szintén ifj. Páva Zoltán cége egy másik érintett, az EagleEye Marketing Kft., amellyel a Gyurcsány-párt korábban többször is szerződött, sőt 2021–2022-ben összesen 171 millió forintot költött el náluk. Ez a vállalkozás nemrég, 2022 novemberében is feltűnt adatfeldolgozóként a Gyurcsány-párt egyik gyűjtésénél.

A jelentésben a 8. oldalon szereplő vállalkozások kapcsán a Nemzeti Információs Központ átirata szerint „megerősítést nyert, hogy a külföldről érkező pénzügyi forrásokkal kapcsolatba került cégek megbízott félként szerepelnek egyes ellenzéki pártok kampánybeszámolóiban is. Az a hatályos magyar jogszabályok megsértését jelenti, ha ezek a cégek a pártok számára nyújtott szolgáltatásokat a külföldről érkezett forrásokból finanszírozták. A jogszabályok esetleges megsértésének vizsgálata, az utalások mögötti szerződéses kapcsolatok ellenőrzése és értékelése az ÁSZ, illetve a NAV hatáskörébe tartozik, ezért számukra a NIK átadja a rendelkezésre álló pénzforgalmi adatokat.”

Összefoglalva leszögezhető tehát, hogy a külföldről érkezett pénzek egy része a három fő koordinátoron keresztül olyan vállalkozásoknál – szám szerint tizenhét társaságnál – landolt, amelyekhez a balliberális pártok hivatalos kampányköltéseinek egy része is megérkezett. Ez a hosszú céges lista pedig megkérdőjelezheti Márki-Zay Péter azon védekezését, hogy ők a külföldi pénzeket nem a kormányváltás, hanem egyfajta „kultúraváltás” érdekében használták fel.

Borítókép: Márki-Zay Péter (Fotó: Mirkó István)