Áder János: A debreceniek megnyugodhatnak, ugyanolyan minőségű és mennyiségű marad az ivóvizük

A volt államfő képtelen felvetésnek nevezte, hogy ne hozna majd hasznot az akkumulátorgyártás, hiszen nem kérdés: a gyártó, a város és az ország számára is bevételt hoz a modern technológia, ráadásul egy új ipari forradalom idején az a kérdés, hogy szemtanúi vagy szereplői akarunk-e lenni.

Budapest, 2022. december 7. Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke fenntarthatósági témájú elõadást tart a budapesti Szent Margit Gimnázium diákjai részére 2022. december 7-én. MTI/Soós Lajos Fotó: Soós Lajos

Kaderják Péter megjegyezte: a hűtés zárt rendszerben folyik, a gyártáshoz használt vizet pedig helyben tisztítják meg. Áder János kiemelte: ha az európainál is szigorúbb magyar technológiai szabályozásokat betartják, és a hatóságok betartatják, akkor nem fordulhat elő vízszennyezés ebben az üzemben sem. Emlékeztetett arra, hogy Gödön, az ott már működő dél-koreai akkumulátorgyár környezetében civil szervezetek vettek mintát a talajvízből, ami századannyi lítiumot tartalmazott, mint például egyes magyarországi palackozott ásványvizek természetes lítiumtartalma.

Kaderják Péter a debreceni gyár jelentős energiaigényével kapcsolatos aggodalmak kapcsán elmondta: a közelben épülő BMW-gyár és más alkatrészgyártók miatt a város teljes ipari parki rendszere igényel majd 800 megawattal több hálózati kapacitást. Az Európai Bizottság pedig éppen nemrég fogalmazta meg azt a javaslatot, hogy a megújuló áramot termelők és azt felhasználók között határokon átívelő, hosszú távú szerződéseket lehessen kötni, így akár az északi tengeren működő szélerőművek is biztosíthatják a magyarországi akkumulátorgyártás áramigényét.

A korábbi köztársasági elnök beszélt arról is, hogy a 9000, döntően betanított munkát jelentő álláshelyet a környező megyékből is fel lehet tölteni, hiszen ma ebben a térségben 81 ezer ember keres munkát. Beszélgetőtársa hozzáfűzte: az erdélyi, a kárpátaljai és a felvidéki munkaerőpiacra is pozitív hatással lehet a debreceni gyár.

Kaderják Péter felvetette, hogy azt a német szabályozási tapasztalatot, amelyet az erfurti gyár kapcsán végigjártak, össze kellene hasonlítani a magyar szabályozással, és ha szükséges, akkor a miénket finomítani. „Tanuljunk tőlük” – jegyezte meg Áder János. A volt államfő a műsorban beszélt arról, hogy akkumulátorokra szükségünk lesz, hogy a meglévő életszínvonalunkat, közlekedési szokásainkat fenn tudjuk tartani, az a zöldfordulat pedig, amelyet mindenki fontosnak tart az európai gazdaságban, az akkumulátoros áramtárolási technológia nélkül nem történhet meg.

Áder János jelezte: az akkumulátorok térhódításában globális szinten Magyarország nem egy sziget, ugyanis egy világgazdasági és az Európai Unió által is generált, befolyásolt, szabályozott folyamatról van szó. Az Európai Bizottság döntése szerint 2035-től már csak elektromos meghajtású személygépkocsikat lehet forgalomba helyezni a kontinensen, ennek eléréséhez a ma ismert legjobb technológiával akkumulátorokra van szükség.

Kaderják Péter úgy vélekedett, hogy a klímaváltozás elleni fellépés fő területe a közlekedési szektor dekarbonizációja, az áttérés a belső égésű motorokról az elektromos meghajtásra, és ezen a területen ma globális ipari forradalom zajlik. – Világszerte óriási a verseny azért, hogy ebben az átállásban mely régiók vagy országok lesznek vezetők. Ma Kínában helyezik üzembe a világ összes elektromos járművének 90 százalékát, az Egyesült Államok például a Tesla révén meghatározó innovációkat valósít meg, de Európa és Amerika között öldöklő a verseny, amelyben Magyarország is kezd tényezővé válni – jegyezte meg a szakember.

Áder János ezt azzal egészítette ki, hogy Kína piacvezetőként állítja elő a lítiumionos akkumulátorok majdnem hetven százalékát, az Egyesült Államok csak a piac tíz százalékát birtokolja, Európában ezért épül negyven akkumulátorgyár a következő tíz évben. Kaderják Péter szerint a magyarországi személyautó- és akkumulátorgyártás szorosan összefügg, hiszen a készülő akkumulátorok 90 százaléka a járművekbe kerül, ezért fontos, hogy a járműgyártás közelében valósuljon meg a szükséges alkatrészek gyártása is. Egy elektromos jármű értékének mintegy 30-40 százaléka az akkumulátor, ami tehát kulcsalkatrész.

A volt államfő képtelen felvetésnek nevezte, hogy ne hozna majd hasznot az akkumulátorgyártás, hiszen nem kérdés: a gyártó, a város és az ország számára is bevételt hoz a modern technológia, ráadásul egy új ipari forradalom idején az a kérdés, hogy szemtanúi vagy szereplői akarunk-e lenni.

Beszélgetőtársa azt emelte még ki, hogy 2021-ben már a magyar export négy százalékát adta az akkumulátoripar négymilliárd dollárnyi áruforgalommal. Európában a leggyengébb években is mintegy tízmilliós autógyártásnak pedig akár a húsz százalékát is képes lesz Magyarország ellátni akkumulátorokkal a mostani fejlesztések révén.

Borítókép: Áder János (Fotó: MTI/Soós Lajos)