A helyzet érdemben 2015-től kezdett változni, amikortól nagyfokú emelkedés figyelhető meg a magyar akkumulátorexport értékében, és ennek köszönhetően a globális akkumulátorkereskedelmen belül is erősödött Magyarország pozíciója. A hazai export 2021-ben már meghaladta a 4,1 milliárd dollárt, amely megközelítőleg az ágazat globális exportjának 4,38 százalékát tette ki.
Figyelembe véve Magyarország népességét és gazdaságának méretét, kijelenthető, hogy a főként az elektromos járművekhez gyártott akkumulátorok esetén hazánk szerepe drasztikusan megnövekedett, és 2020-ban már a világ hatodik legnagyobb exportőrének számítottunk.
Ugyan Kína külföldi értékesítése hozzávetőleg nyolcszor nagyobb, Magyarország már jelenleg is akkumulátorgyártó középhatalomnak nevezhető, az utóbbi évek tendenciái alapján pedig jó úton jár, hogy nagyhatalommá váljon ezen a téren. (Ebben jelentős része van a Debrecen közelében épülő gyárnak.)
A hazai akkumulátorgyártás nemcsak a globális kereskedelmi viszonylatban tölt be egyre fontosabb szerepet az utóbbi években, hanem a magyar exporton belül is mind nagyobb a részaránya. A jövőbeli beruházások megvalósulásával feltételezhetően tovább erősödik az ágazat, és akár már néhány éven belül a legfontosabb magyar exportcikké válhat. Kérdés azonban, hogy ez a túlzott növekedés mennyire teszi kiszolgáltatottá a magyar gazdaságot és milyen mértékű függőséget eredményez az autóipar viszonylatában – veti fel zárásként a kérdést az Oeconomus elemzése.
Borítókép: a debreceni kutatásfejlesztési laborban egy mérnök akkumulátorcellákat kötegel (Fotó: Oláh Tibor)




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!