Márki-Zay a magánosított egészségügyről: fűszoknyás lányok szolgálhatnak fel mohitót

Ha valakinek fedezi biztosítása, akár fűszoknyás lányokkal is koktélozhat, miközben egy-egy vizsgálatra vár – próbálta érzékeltetni a privatizált egészségügy várható előnyeit Márki-Zay Péter, a baloldal miniszterelnök-jelöltje. A fizetős egészségügy ötlete nem új, hiába bukott bele 2010 előtt a baloldal a hasonló kezdeményezésekbe. Gyurcsány Ferencék ma is ragaszkodnak az üzleti alapú ellátások rendszeréhez és a privatizációhoz.

2021.10.23. Budapest Egységben a szabad Magyarországért! Október 23-i ellenzéki gyűlés Fotó: Keller Mátyás (KM) Ripost képen: Márki-Zay Péter az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje Fotó: Keller Mátyás Forrás: RIPOST

Márki-Zay a magánszolgáltatók bevonása melletti érvként felhozta azt is, hogy ő maga a várandós feleségével szinte azonnal tudtak időpontot kapni és gyorsan elvégezték a szükséges vizsgálatokat. – Ez Magyarországon is működne – lelkendezett a baloldali miniszterelnök-jelölt.

Mindeközben az amerikai egészségügyi rendszer hátrányairól mintha elfelejtkezett volna, az ugyanis nem véletlen, hogy kevés beteg van az amerikai kórházakban. Ez nem a hatékony egészségügynek köszönhető elsősorban, hanem annak, hogy az ellátás megfizethetetlenül drága. 

Az amerikai egészségügy anomáliáit jól jelzik az olyan esetek, amikor egy bostoni nő lába súlyosan megsérült, és szinte könyörgött a járókelőknek, hogy azok ne hívjanak mentőt, mert nem fogja tudni kifizetni az ellátás költségeit. Az egészségbiztosítók még az olyan alapvető gyógyszereket is, mint az asztma elleni inhalátor vagy az inzulin, méregdrágán adják. 

Az amerikai rendszert jellemző anomáliákról, furcsaságokról szinte vég nélkül lehetne írni, már csak ezért is furcsa, hogy ezért az egészségügyi rendszerért rajong Márki-Zay Péter. A jelölt egyébként annyit hozzáfűzött: a több betegbiztosítós modell helyett az egybiztosítós modellt preferálja.

Az egészségügy magánosítása korábban a liberális, piacpárti Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) programja volt, amivel Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként teljesen azonosult. Ebben az időben, 

a Medgyessy–Gyurcsány-kormányok alatt a kabinet kiárusította az országot, stratégiai ágazatokat adtak el külföldieknek, mint például az energetikai vállalatokat, illetve a közműcégeket, majd az új tulajdonosoknak szerződésben garantálták a profitot, amit azok kivittek az országból. Ez a sors várt az egészségügyre is, 

ami azonban kemény diónak bizonyult: a Fidesz mindent megtett, hogy megakadályozza a privatizációt, ugyanis ez azzal járt volna, hogy jelentősen drágul az egészségügyi ellátás. – Az egészség nem üzlet – hangzott akkor a Fidesz válasza, amely arról is beszélt, hogy a magánkézbe kerülő klinikák nem szeretetszolgálatok lennének, a tulajdonosaik pénzt akarnának keresni, ami biztosan megemeli a szolgáltatások díját. A Fidesz akkor sikerrel megvédte a magyar egészségügyet.

A baloldal azóta sem adta fel magánosítási terveit, a mai napig ragaszkodnak a „fizetős” egészségügy bevezetéséhez. 

Gyurcsány Ferenc 2016 áprilisában az ATV Egyenes beszéd című műsorában is azt bizonygatta, hogy a vizitdíj megoldott volna sok problémát az egészségügyben. A volt kormányfő tavaly június 7-i parlamenti felszólalásában is kiállt korábbi egészségügyi tervei mellett, valóságos, progresszív, stratégiai reformnak nevezte azokat. 

A DK a saját programja szerint továbbra is fizetős egészségügyet akar, és átalakítaná a szolidaritáson alapuló társadalombiztosítást. Az kapna jobb ellátást, aki többet fizet. 

A párt honlapján is elérhető programból is ez derül ki. Márki-Zay Péter ugyanezt a szemléletet képviseli, amikor drasztikus privatizációt, és üzleti alapú egészségügyet szorgalmaz.

Azt viszont szemérmesen elhallgatják, hogy a baloldali kormányok elhibázott gazdaságpolitikájuk oltárán feláldozták az egészségügyi ágazatot. 2006-ot követően GDP-arányosan az egészségügy a harmadik legnagyobb forráskivonást szenvedte el. A baloldal kormányzása alatt több mint 650 milliárd forintot vont ki az egészségügyből. A közvetlen betegellátásból megközelítőleg 250 milliárd forintot, az Egészségbiztosítási Alapból pedig majdnem 400 milliárd forintot vettek el.

Borítókép: Márki-Zay Péter épp úgy, mint a többi baloldali szereplő, ragaszkodik a fizetős egészségügyhöz (Fotó: Ripost/Keller Mátyás)