Az egészségügy magánosítása korábban a liberális, piacpárti Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) programja volt, amivel Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként teljesen azonosult. Ebben az időben,
a Medgyessy–Gyurcsány-kormányok alatt a kabinet kiárusította az országot, stratégiai ágazatokat adtak el külföldieknek, mint például az energetikai vállalatokat, illetve a közműcégeket, majd az új tulajdonosoknak szerződésben garantálták a profitot, amit azok kivittek az országból. Ez a sors várt az egészségügyre is,
ami azonban kemény diónak bizonyult: a Fidesz mindent megtett, hogy megakadályozza a privatizációt, ugyanis ez azzal járt volna, hogy jelentősen drágul az egészségügyi ellátás. – Az egészség nem üzlet – hangzott akkor a Fidesz válasza, amely arról is beszélt, hogy a magánkézbe kerülő klinikák nem szeretetszolgálatok lennének, a tulajdonosaik pénzt akarnának keresni, ami biztosan megemeli a szolgáltatások díját. A Fidesz akkor sikerrel megvédte a magyar egészségügyet.
A baloldal azóta sem adta fel magánosítási terveit, a mai napig ragaszkodnak a „fizetős” egészségügy bevezetéséhez.
Gyurcsány Ferenc 2016 áprilisában az ATV Egyenes beszéd című műsorában is azt bizonygatta, hogy a vizitdíj megoldott volna sok problémát az egészségügyben. A volt kormányfő tavaly június 7-i parlamenti felszólalásában is kiállt korábbi egészségügyi tervei mellett, valóságos, progresszív, stratégiai reformnak nevezte azokat.
A DK a saját programja szerint továbbra is fizetős egészségügyet akar, és átalakítaná a szolidaritáson alapuló társadalombiztosítást. Az kapna jobb ellátást, aki többet fizet.
A párt honlapján is elérhető programból is ez derül ki. Márki-Zay Péter ugyanezt a szemléletet képviseli, amikor drasztikus privatizációt, és üzleti alapú egészségügyet szorgalmaz.
Azt viszont szemérmesen elhallgatják, hogy a baloldali kormányok elhibázott gazdaságpolitikájuk oltárán feláldozták az egészségügyi ágazatot. 2006-ot követően GDP-arányosan az egészségügy a harmadik legnagyobb forráskivonást szenvedte el. A baloldal kormányzása alatt több mint 650 milliárd forintot vont ki az egészségügyből. A közvetlen betegellátásból megközelítőleg 250 milliárd forintot, az Egészségbiztosítási Alapból pedig majdnem 400 milliárd forintot vettek el.