Milyen érdemei vannak Jávor Benedeknek, a Párbeszéd – A Zöldek Pártja EP-listavezetőjének?

Jávor Benedeket a Párbeszéd – A Zöldek Pártjának EP-listavezetőjének választották meg a hétvégén. A képviselő Karácsony Gergely főpolgármester tanácsadójaként Budapest brüsszeli irodájának vezetője is, havi több mint kilencszázezer forintért.

Budapest, 2019. május 15. Jávor Benedek, az MSZP-Párbeszéd európai parlamenti képviselõjelöltje beszél a Karácsony Gergellyel, az MSZP és Párbeszéd fõpolgármester-jelöltjével és Ujhelyi Istvánnal, az MSZP-Párbeszéd európai parlamenti képviselõjelöltjével az Ezrek életét veszélyezteti a kormány évente - egyre rosszabb a levegõ Budapesten címmel tartott sajtótájékoztatón az Országgyûlés Irodaháza elõtt 2019. május 15-én. MTI/Mónus Márton Fotó: Mónus Márton

Az új néven futó Párbeszéd EP-listavezetője Jávor Benedek lett. Karácsony Gergely tanácsadója, aki Budapest brüsszeli irodáját vezeti, többször nyilatkozott már úgy Magyarországról, hogy hazánkat nem jó színben tüntette fel.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Mint ismert, Jávor Benedek, aki még EP-képviselőként lelkesen megszavazta a Sargentini-jelentést, legutóbb úgy nyilatkozott egy lengyel tévécsatornának, hogy Magyarország drágábban vásárolja a gázt az oroszoktól, mint amennyit más országok fizetnek a gázért. Egyébként több mint három esztendeje, hogy Jávor Benedek a főváros brüsszeli képviseletének vezetője, ám Karácsony Gergely főpolgármester párttársa annak ellenére sem tud semmilyen kézzelfogható eredményt felmutatni, hogy a fővárosi önkormányzat 2020-ban az általa vezetett képviselet fenntartásának a költségét a háromszorosára emelte.

A brüsszeli iroda

A magyar főváros brüsszeli irodavezetőjéről – közérdekű adatigénylés alapján – megtudtuk, hogy a Budapest brüsszeli képviselete részére bérelt irodahelyiségek működésével kapcsolatos költségek között szerepel a 24 ezer eurós (több mint kilencmillió forint) éves bérleti díj, a hatezer eurós (kétmillió-kétszázezer forint) éves közösköltség-előleg, a Brüsszel városának megfizetendő ingatlanadó (ami 2022-ben 3572 euró volt), a biztosítási költség (ami egy évre 325 euró), valamint a 12 ezer eurós (négymillió-ötszázezer forint) összegű bérleti garancia, mely összeget az irodabérleti szerződés lejártakor a bérlő részére visszafizetnek.

Továbbá a képviselet munkatársai 2022-es telefonköltsége összesen 3192 euró (egymillió-kétszázezer forint) volt.

A képviselőről korábban megírtuk, hogy ugyan nem tanácsadó, de jelentős pénzhez jut a baloldali vezetésnek köszönhetően, hiszen havonta 990 ezer forintért vezeti a főváros brüsszeli irodáját. Hogy milyen egyéb juttatásokat (lakhatás, utazás, ruhapénz stb.) kap az irodavezető, az nem derült ki a tájékoztatásból.

Ellenzéki pártok névváltoztatása

Vasárnap nagyrendezvényt hirdetett a Párbeszéd, ahol a párt új neve, valamint a 2024-es önkormányzati és európai parlamenti választások is szóba kerültek. A zöld Magyarország-vízió immár az egyszázalékos párt nevében is meg fog jelenni, ugyanis Párbeszéd – A Zöldek Pártja, röviden Párbeszéd – Zöldek néven folytatják a politizálást Karácsonyék. Az európai parlamenti választások kapcsán pedig bejelentették, hogy a Párbeszéd–Zöldek EP-listáját Jávor Benedek vezeti.

Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője megkeresésünkre kiemelte:  Mivel mind a Jobbik, mind a Párbeszéd ideológiai irányvonalat szerepeltet a nevében, úgy mint a konzervatívok vagy a zöldek, a cél viszonylag egyértelmű: saját politikai arcélet adni a pártnak az ellenzéken belül. Ezzel azonban szerinte több probléma is van.

Egyrészt nagyon nehéz karakteres irányvonalat adni egy pártnak, amely nem is olyan régen még a Gyurcsány Ferenc-féle DK-val szerepelt közös választási listán. Másrészt a Jobbik esetében egy olyan ideológiát igyekeznek hangoztatni a konzervativizmussal, melyet a Fidesz – valódi néppártként − lefed, a Párbeszéd pedig egy olyat, amelynek Magyarországon viszonylag kicsi a politikai támogatottsága, ráadásul ennek a kis támogatottságnak a politikába történő becsatornázására épül egy másik párt is.

Az elemző úgy véli: valójában mindkét párt esetében egyfajta politika pótcselekvésről van szó, amelyet ahelyett követnek el, hogy a választókat próbálnák meggyőzni saját maguk létének szükségességéről. Azt azonban érdemes látni, hogy ez nem egy új tendencia Magyarországon; a közelmúltban látunk erre példát az MSZP-nél is, amely ugyan nevet nem váltott, de bevezetett egy társelnöki rendszert, amely ugyancsak beleillik a pótcselekvés fogalmába.

A pártok belső identitásának kialakításában a névváltoztatás már nem jelentős tényező, hiszen a Jobbik eddig is konzervatívnak, a Párbeszéd pedig eddig is zöldnek vallotta magát.

A Nézőpont Intézet kutatója úgy véli, hogy útkeresés szempontjából azonban van egy jelentős különbség: Gyöngyösi Márton pártjának úgy kellene megszólítania a szavazókat, hogy a Jobbik nagyon rövid időn belül hatalmas fordulatot vett a radikális jobboldali politizálástól a pragmatikusnak mondott, valójában érték nélküli – a kormányváltásért mindent feladó – botránypolitizálásig. Ezzel szemben a Párbeszéd ideológiai értelemben koherens, hisz mindig is a zöldpolitika volt a zászlójukra tűzve.

Nekik azzal a problémával kell megküzdeniük, hogy létezésük kezdetétől az ellenzéki egységet vallották, és ma már sokkal inkább tűnhetnek a „zöld” választók szemében Gyurcsány-pártinak, mint az LMP. Ráadásul az olyan politikusok, mint Szabó Tímea vagy Tordai Bence sokkal inkább tűnnek ki az Orbán-kormányok szidalmazásában, mint a zöld szakpolitikai kérdésekben. Előbbiben viszont nem tudnak versenyezni a DK-val.

Támogatottságukat tekintve mindkét párt támogatottsága nagyon alacsony. A különbség mindössze az, hogy amíg a Jobbik táncol az ötszázalékos bejutási küszöb környékén, bár általában nem éri el azt, addig a Párbeszéd fixen alatta van.

Erdélyi Rezső Krisztián felhívta a figyelmet a Nézőpont Intézet legutolsó pártpreferencia-kutatására, amely mutatja, hogy a Jobbik négy-, míg a Párbeszéd egyszázalékos támogatottságot tud maga mögött a biztos szavazók körében. Jó eséllyel épp a támogatottság – általuk is tapasztalt – hiánya a magyarázat a 2023-as választásokra való felkészülés milyenségére. A Párbeszéd esetében azt látjuk, hogy két pozícióra igyekeznek koncentrálni: a párt deklarált célja a főpolgármesteri és egy európai parlamenti mandátum megszerzése.

Azonban alighanem tisztában vannak vele, hogy Párbeszédként egyik sem reális, ezért igyekeznek az EP-választásokra egy „zöldlistát ácsolni”, Karácsony Gergelyt pedig „felszabadítani” a pártpolitikuslét alól. A Jobbik esetében pedig ennek épp az ellenkezőjét látjuk.

Az elemző hozzátette: a párt az önkormányzati választásokat tette zárójelbe azért, hogy biztosítsa a pártelnök mandátumát újabb öt évre Brüsszelben. Kettejük közül ugyanakkor talán a Jobbik van nehezebb helyzetben. A Párbeszédnek ugyanis – más ellenzéki pártokkal, így a Momentummal megegyezően – Budapesten és néhány nagyvárosban van valamekkora bázisa, még ha oly kicsi is. A Jobbik viszont épp valaha volt erős vidéki bázisát áldozta fel azzal, hogy 2022 áprilisában a balliberális ellenzék választási listáján szerepelt, azóta pedig szinte csak különböző botrányok kapcsán hallani a pártról. Mint fogalmazott: ha elfogadjuk azt, hogy az ellenzéki választók között szociáldemokraták, zöldek, liberálisok és kismértékben a kormánnyal nem szimpatizáló, de magukat konzervatívnak gondolók is vannak, a névváltoztatások akár még logikusnak is tűnhetnének. A fent említett okok miatt azonban teljes tévedés azt gondolni mindkét párt részéről, hogy a politikai munka elvégzése helyettesíthető ehhez hasonló retorikai fogásokkal.

Borítókép: Jávor Benedek (Fotó: MTI/Mónus Márton)