Az új néven futó Párbeszéd EP-listavezetője Jávor Benedek lett. Karácsony Gergely tanácsadója, aki Budapest brüsszeli irodáját vezeti, többször nyilatkozott már úgy Magyarországról, hogy hazánkat nem jó színben tüntette fel.
Mint ismert, Jávor Benedek, aki még EP-képviselőként lelkesen megszavazta a Sargentini-jelentést, legutóbb úgy nyilatkozott egy lengyel tévécsatornának, hogy Magyarország drágábban vásárolja a gázt az oroszoktól, mint amennyit más országok fizetnek a gázért. Egyébként több mint három esztendeje, hogy Jávor Benedek a főváros brüsszeli képviseletének vezetője, ám Karácsony Gergely főpolgármester párttársa annak ellenére sem tud semmilyen kézzelfogható eredményt felmutatni, hogy a fővárosi önkormányzat 2020-ban az általa vezetett képviselet fenntartásának a költségét a háromszorosára emelte.
A brüsszeli iroda
A magyar főváros brüsszeli irodavezetőjéről – közérdekű adatigénylés alapján – megtudtuk, hogy a Budapest brüsszeli képviselete részére bérelt irodahelyiségek működésével kapcsolatos költségek között szerepel a 24 ezer eurós (több mint kilencmillió forint) éves bérleti díj, a hatezer eurós (kétmillió-kétszázezer forint) éves közösköltség-előleg, a Brüsszel városának megfizetendő ingatlanadó (ami 2022-ben 3572 euró volt), a biztosítási költség (ami egy évre 325 euró), valamint a 12 ezer eurós (négymillió-ötszázezer forint) összegű bérleti garancia, mely összeget az irodabérleti szerződés lejártakor a bérlő részére visszafizetnek.
Továbbá a képviselet munkatársai 2022-es telefonköltsége összesen 3192 euró (egymillió-kétszázezer forint) volt.
A képviselőről korábban megírtuk, hogy ugyan nem tanácsadó, de jelentős pénzhez jut a baloldali vezetésnek köszönhetően, hiszen havonta 990 ezer forintért vezeti a főváros brüsszeli irodáját. Hogy milyen egyéb juttatásokat (lakhatás, utazás, ruhapénz stb.) kap az irodavezető, az nem derült ki a tájékoztatásból.
Ellenzéki pártok névváltoztatása
Vasárnap nagyrendezvényt hirdetett a Párbeszéd, ahol a párt új neve, valamint a 2024-es önkormányzati és európai parlamenti választások is szóba kerültek. A zöld Magyarország-vízió immár az egyszázalékos párt nevében is meg fog jelenni, ugyanis Párbeszéd – A Zöldek Pártja, röviden Párbeszéd – Zöldek néven folytatják a politizálást Karácsonyék. Az európai parlamenti választások kapcsán pedig bejelentették, hogy a Párbeszéd–Zöldek EP-listáját Jávor Benedek vezeti.
Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője megkeresésünkre kiemelte: Mivel mind a Jobbik, mind a Párbeszéd ideológiai irányvonalat szerepeltet a nevében, úgy mint a konzervatívok vagy a zöldek, a cél viszonylag egyértelmű: saját politikai arcélet adni a pártnak az ellenzéken belül. Ezzel azonban szerinte több probléma is van.
Egyrészt nagyon nehéz karakteres irányvonalat adni egy pártnak, amely nem is olyan régen még a Gyurcsány Ferenc-féle DK-val szerepelt közös választási listán. Másrészt a Jobbik esetében egy olyan ideológiát igyekeznek hangoztatni a konzervativizmussal, melyet a Fidesz – valódi néppártként − lefed, a Párbeszéd pedig egy olyat, amelynek Magyarországon viszonylag kicsi a politikai támogatottsága, ráadásul ennek a kis támogatottságnak a politikába történő becsatornázására épül egy másik párt is.
Az elemző úgy véli: valójában mindkét párt esetében egyfajta politika pótcselekvésről van szó, amelyet ahelyett követnek el, hogy a választókat próbálnák meggyőzni saját maguk létének szükségességéről. Azt azonban érdemes látni, hogy ez nem egy új tendencia Magyarországon; a közelmúltban látunk erre példát az MSZP-nél is, amely ugyan nevet nem váltott, de bevezetett egy társelnöki rendszert, amely ugyancsak beleillik a pótcselekvés fogalmába.
A pártok belső identitásának kialakításában a névváltoztatás már nem jelentős tényező, hiszen a Jobbik eddig is konzervatívnak, a Párbeszéd pedig eddig is zöldnek vallotta magát.
A Nézőpont Intézet kutatója úgy véli, hogy útkeresés szempontjából azonban van egy jelentős különbség: Gyöngyösi Márton pártjának úgy kellene megszólítania a szavazókat, hogy a Jobbik nagyon rövid időn belül hatalmas fordulatot vett a radikális jobboldali politizálástól a pragmatikusnak mondott, valójában érték nélküli – a kormányváltásért mindent feladó – botránypolitizálásig. Ezzel szemben a Párbeszéd ideológiai értelemben koherens, hisz mindig is a zöldpolitika volt a zászlójukra tűzve.
Nekik azzal a problémával kell megküzdeniük, hogy létezésük kezdetétől az ellenzéki egységet vallották, és ma már sokkal inkább tűnhetnek a „zöld” választók szemében Gyurcsány-pártinak, mint az LMP. Ráadásul az olyan politikusok, mint Szabó Tímea vagy Tordai Bence sokkal inkább tűnnek ki az Orbán-kormányok szidalmazásában, mint a zöld szakpolitikai kérdésekben. Előbbiben viszont nem tudnak versenyezni a DK-val.
Támogatottságukat tekintve mindkét párt támogatottsága nagyon alacsony. A különbség mindössze az, hogy amíg a Jobbik táncol az ötszázalékos bejutási küszöb környékén, bár általában nem éri el azt, addig a Párbeszéd fixen alatta van.
Erdélyi Rezső Krisztián felhívta a figyelmet a Nézőpont Intézet legutolsó pártpreferencia-kutatására, amely mutatja, hogy a Jobbik négy-, míg a Párbeszéd egyszázalékos támogatottságot tud maga mögött a biztos szavazók körében. Jó eséllyel épp a támogatottság – általuk is tapasztalt – hiánya a magyarázat a 2023-as választásokra való felkészülés milyenségére. A Párbeszéd esetében azt látjuk, hogy két pozícióra igyekeznek koncentrálni: a párt deklarált célja a főpolgármesteri és egy európai parlamenti mandátum megszerzése.
Azonban alighanem tisztában vannak vele, hogy Párbeszédként egyik sem reális, ezért igyekeznek az EP-választásokra egy „zöldlistát ácsolni”, Karácsony Gergelyt pedig „felszabadítani” a pártpolitikuslét alól. A Jobbik esetében pedig ennek épp az ellenkezőjét látjuk.
Az elemző hozzátette: a párt az önkormányzati választásokat tette zárójelbe azért, hogy biztosítsa a pártelnök mandátumát újabb öt évre Brüsszelben. Kettejük közül ugyanakkor talán a Jobbik van nehezebb helyzetben. A Párbeszédnek ugyanis – más ellenzéki pártokkal, így a Momentummal megegyezően – Budapesten és néhány nagyvárosban van valamekkora bázisa, még ha oly kicsi is. A Jobbik viszont épp valaha volt erős vidéki bázisát áldozta fel azzal, hogy 2022 áprilisában a balliberális ellenzék választási listáján szerepelt, azóta pedig szinte csak különböző botrányok kapcsán hallani a pártról. Mint fogalmazott: ha elfogadjuk azt, hogy az ellenzéki választók között szociáldemokraták, zöldek, liberálisok és kismértékben a kormánnyal nem szimpatizáló, de magukat konzervatívnak gondolók is vannak, a névváltoztatások akár még logikusnak is tűnhetnének. A fent említett okok miatt azonban teljes tévedés azt gondolni mindkét párt részéről, hogy a politikai munka elvégzése helyettesíthető ehhez hasonló retorikai fogásokkal.
