Ravasz László református, Mindszenty József katolikus, Ordass Lajos evangélikus és Márton Áron erdélyi katolikus főpap életpéldája, tanítása, kereszténysége és magyarsága az a csillag, ami ma is utat mutat – mondta Semjén Zsolt.
A miniszterelnök-helyettes kiemelte: a gondviselés különleges kegyelme, hogy a kommunizmus legnehezebb időszakában a keresztény történelmi egyházak élén olyan férfiak álltak, akik személyükben is megtartó erőt jelentettek a hívek és minden magyar számára.
Semjén Zsolt rámutatott: ők a keresztény tanítás alapján a személy védelmében álltak ki a nácizmussal és a bolsevizmussal szemben, s akinek volt bátorsága ellene mondani a barna diktatúrának, annak volt erkölcsi alapja ellene mondani a vörös diktatúrának. A négy főpap személyében vállalta a vértanúságot a náci időkben, ezért személyükben demonstrálták azt, hogy a nácizmus és a bolsevizmus lényegét tekintve hasonló, sőt ugyanabból a gyökérből van. Mind a négy főpap személyében szimbolizálta azt, hogy a 20. század legszörnyűbb ideológiái, a nácizmus és a bolsevizmus lényegüket, gyökerüket és esszenciájukat tekintve hasonló, sőt ugyanaz a valóság.
A miniszterelnök-helyettes beszélt arról is, hogy személyükben demonstrálták azt is, hogy a kereszténység és a magyarság, a nemzethez való tartozás nem egymással szemben áll, hanem egymásra utal. Mint fogalmazott, a magyaroknak az egyetemes emberiség szempontjából elsődleges kötelességük saját magyarságuk megőrzése, kimunkálása és felmutatása, mert ez az a gazdagság, amit csak mi, magyarok adhatunk az egyetemes emberiségnek, és ők ezt a magyarságot akarták megőrizni.
Hozzátette: azért maradtunk meg, mert volt egy Szent István királyunk; Ravasz László, Ordass Lajos, Mindszenty József és Márton Áron pedig a Szent István-i fundamentumra épített, a kereszténységre és a magyarságra.
A kiállításon bemutatott Márton Áron (1896–1980) Erdély római katolikus püspöke volt, aki következetesen kiállt minden diktatúra ellen, s a romániai kommunista rendszer alatt kétszer is fogságot szenvedett. Az erdélyi magyarság kulturális, erkölcsi és szociális felemelkedéséért, jogainak elismertetéséért, a nemzeti gyűlölködés felszámolásáért harcolt. Magatartása és megingathatatlansága csodát tett: Lengyelország után Erdélyben lett a legerősebb az egyház Európában.
Az életét és munkásságát bemutató időszaki kiállítás szombattól látható a leányfalui Ravasz László-emlékházban.