Felfüggesztett szabadságvesztést és pénzbüntetést indítványozott vádiratában az ügyészség Szabó Roland ügyében – közölte megkeresésünkre a Heves vármegyei Főügyészség. Ahogy azt e sorok írója múlt pénteken megtudta, az Egri Járási Ügyészség gazdasági csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt emelt vádat a Fővárosi Állat- és Növénykert tegnap lemondott operatív igazgatója ellen.
Szabó Roland 2019 novemberében lett a fővárosi önkormányzat által működtetett budapesti állatkert operatív igazgatója, majd 2020 februárjában a főigazgató általános helyettese. Persányi Miklós főigazgató lemondását követően, 2020. március elsején Karácsony Gergely megbízta Szabót a főigazgatói feladatkör átmeneti ellátásával, majd a Fővárosi Közgyűlés az év szeptemberében elfogadta a főigazgató kiválasztását célzó nyílt pályázat kiírását.
Ezek után a főpolgármester Szabó Rolandot 2021. január 1. napjától öt év határozott időre kinevezte a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatójának. A kinevezés azután vált rendkívül kínossá, hogy nyilvánosságra került: a férfit már két hónappal korábban, 2020. szeptember 10-én üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett csalás, valamint hamis magánokirat felhasználása miatt gyanúsítottként hallgatta ki a gyöngyösi rendőrkapitányság.
A gyanúsítás előzményéről a Privát Kopó bűnügyi portál közölt annak idején részleteket. Eszerint a férfi korábbi munkáltatója a Nagyrédei Szőlők Borforgalmazó Kft. volt, ahol 2017. január 1. és 2019. október 31. között a cég ügyvezetői tisztségét töltötte be. Szabó ellen valótlan gazdasági eseményekről szóló számlákkal és azok értékének kifizetésével, valamint a kft. házi pénztárból jogosulatlanul történt készpénzfelvétellel összefüggésben a Nagyrédei Szőlők Borforgalmazó Kft. új ügyvezetője tett büntetőfeljelentést, a rendőrség pedig ez alapján két és fél éve meggyanúsította Szabót, majd március 10-én az ügyészség vádat is emelt. Úgy tudjuk, a vádemelés előtt pár nappal Szabó a vád szerint okozott kárt, közel 38 millió forintot átutalt a sértett kft. számlájára. A férfi célja feltételezhetően ezzel az volt, hogy a bíróság a kár megtérítését enyhítő körülményként értékelje.