A baloldali hagyományokhoz képest szokatlan módon ünnepli március 15-ét az MSZP társelnöke Komjáthi Imre, illetve a szocialisták pártigazgatója, Molnár Zsolt. A két politikus a székelyföldi Nyergestetőn állít kopjafát a nemzeti ünnepen − értesült a Magyar Nemzet.
A választás nyilván nem véletlen, a Hargita megyében található Nyergestető ugyanis leginkább az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó, véres székelyföldi csatájának színhelyeként ismert.
Tény, hogy Molnár Zsolt már tavaly májusban, a Mandinernek adott interjújában is hangoztatta, hogy „a szocialista párt önálló, szociáldemokrata és baloldali közösség, nemzeti öntudattal, a határon túli magyarságért érzett és vállalt felelősséggel”. Kérdés ugyanakkor, hogy mindez jóvá teheti-e valaha, a Gyurcsány Ferenc vezette MSZP „ősbűnét”.
Ismert: 2004. december 5-én árulta el a határon túli magyarokat a Gyurcsány Ferenc vezette MSZP–SZDSZ-kormány. Ekkor tartottak népszavazást egyebek mellett arról, hogy határon túli nemzettársaink egyszerűbb eljárással kaphassák meg a magyar állampolgárságot. Bár a többség igennel szavazott, ám a sosem látott kormányzati gyűlölet- és hazugságkampány eredményeképpen túl kevesen járultak az urnákhoz, így eredménytelennek minősült a referendum.
Gyurcsányi hazugságok tömkelege
Az akkor Gyurcsány-kormány „Ne fizessünk havi húszezer forintot családunk pénzéből!”, „Ne fizessünk mások helyett adót, nyugdíjat!”, „Ne fizessünk állásunkkal az olcsó, határon túli munkavállalók miatt!”, „Ne fizessünk álmainkkal, mert nehezedik a lakáshelyzet!”, „A kettős állampolgárság a határon túliak számára nem megoldás, viszont az országnak és nekünk jelentős teher” szlogenekkel kampányolt a külhoni magyarok ellen.
De mindez csak a jéghegy csúcsa volt. Kör-e-mailekben hamisan állították, hogy a családi pótlék, a gyes, a gyed, az anyasági támogatás, a közgyógyellátás mellett tizenötféle segélyt vagy támogatást kaphatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok.
Hamisan híresztelték, hogy az államnak pluszköltséggel jár, ha a határon túli magyar diákok tömegesen jönnek magyarországi egyetemekre tanulni. A régi internacionalista hagyományoknak megfelelően Gyurcsányék riogattak azzal is, hogy Románia és Szerbia rossz néven venné a kettős állampolgárság bevezetését.
A hazugságkampány szerencsére csak ideiglenesen ért célt: 2010 májusában, az első kétharmados választási győzelem után felálló Orbán-kormány alatt az Országgyűlés 97,7 százalékos többséggel elfogadta a kedvezményes honosításról szóló törvényt. Csupán hárman, Gyurcsány Ferenc, Szanyi Tibor és Molnár Csaba szavaztak nemmel, öten pedig – Baracskai József, Oláh Lajos, Vitányi Iván, Dorosz Dávid és Szabó Tímea – tartózkodtak.
Gyurcsány azóta sem bánja
Bár az MSZP akkori elnöke, Mesterházy Attila 2013-ban bocsánatot kért a határon túli magyaroktól azért, hogy a 2004-es, kettős állampolgárságról szóló népszavazás során „egy rosszul feltett kérdésre rossz választ adtak”, Gyurcsány Ferenc még eddig sem jutott el, sőt. Mint ekkor fogalmazott: tudomásul vette, de nem ért egyet Mesterházy bocsánatkérésével.
A bukott miniszterelnök hangoztatta: erőteljes jobboldali nyomás a kettős állampolgárság elismerése, amely helyett lenne más megoldás. Szerinte úgy lenne igazságos, ha az kapna magyar állampolgárságot, aki Magyarországra is települ.
Az MSZP 2004-ben sokáig elemezte, mi lehet a helyes magatartás ebben a kérdésben – mondta a volt kormányfő, hozzátéve: azok az intézkedések, amelyek visszafelé akarják átírni a történelmet, nem jó megoldások. Gyurcsány felidézte, az elnökség túlnyomó többségének álláspontja az volt, hogy el kell utasítani a kettős állampolgárságot. Szerinte ezt helyesen tették.
Ne adjanak beleszólást!
Gyurcsány kiemelte: „Nem az a kérdés például, hogy Trianon tragédia-e Magyarország számára, hanem az, hogy ezt az autonómia kiterjesztésével, a határok átláthatatlanná tételével kell megoldani, vagy úgy, hogy állampolgársági jogot adok mindazoknak, akik egyébként majd Sydney-ben, Los Angelesben vagy Kolozsváron szólhatnak bele – szavazati joguk által –, hogy milyen legyen Magyarországon az adótörvény”.
Azok döntsenek, akik viselik a következményeket – jelentette ki. Megerősítette: továbbra is azt gondolja, hogy elvileg nincsen az rendben, ha egy politikai közösség azoknak is beleszólást ad a dolgaiba, akik nem osztoznak vele a napi sorsában.
