A kereszténység formálta Európát, és az európai nemzetek mindegyike fiatalabb, mint az egyház, a kereszténység tehát nem megszüntette a nemzeti létet, hanem lehetővé tette a megszületését, a kibontakozását és fennmaradását – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.
Megjegyezte: ha a kereszténységgel ellentétes lenne a nemzeti lét, akkor ezek a nemzetek nem jöttek volna létre.
Felidézte Esterházy János hitvallását, amikor volt bátorsága – a horogkereszt uralma idején – azt mondani: „Mi csak egy keresztet ismerünk, a Golgota keresztjét.” A miniszterelnök-helyettes kiemelte, Esterházy János azért tudott utat mutatni az embertelenségek korában, mert tekintetét a Golgota keresztjére és – a vörös csillag uralma idején – a betlehemi csillagra függesztette. Ez a betlehemi csillag, ami a magyarságnak, Közép-Európának, a világnak utat mutat, és „adja a Jóisten, hogy Esterházy János hitvallása és vértanúsága utat mutasson mindannyiunknak, és kérjük, hogy minél előbb oltárainkon tisztelhessük” – fogalmazott Semjén Zsolt.
Az ünnepségen a Rákóczi Szövetség Esterházy-díjjal tüntette ki Majnek Antal nyugalmazott munkácsi római katolikus püspököt a kárpátaljai magyarokért és minden Kárpátalján élő emberért végzett szolgálata elismeréseként.
Esterházy János (1901–1957) a szlovákiai magyarság két világháború közötti politikai vezetője volt. A második világháború után letartóztatták és a csehszlovák hatóságok átadták a Szovjetuniónak, ahol koholt vádak alapján kényszermunkára ítélték, majd a gulágra küldték. A szlovák nemzeti bíróság 1947-ben halálra ítélte a fasisztákkal való együttműködésért. Később elnöki kegyelemben részesült, és életfogytiglant kapott, majd ezt egy általános amnesztia során huszonöt éve börtönbüntetésre módosították. 1957. március 8-án, a morvaországi Mírov börtönben halt meg.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!