A katolikus hírportálnak Bocsák Rita színpadi rendező még a munkálatok közben elmondta:
a Kossuth-szoborcsoport előtt lett felállítva a harminchat méter széles nagyszínpad, illetve a tizennégy méter széles kisebb, a fellépőknek. A Kossuth tér így nagyjából 27-28 ezer embert tud befogadni, a Parlament oldalában elhelyezett protokollszektorban, illetve a színpad előtt körülbelül ötezer ülőhely lesz.

A háromszázhúsz fős kórus és az Operaház ötventagú zenekara részére külön szektort alakítottak ki. E nagy létszámú – több egyházmegye kórusát magában foglaló – énekkart Varga László atya, az Országos Magyar Cecília Egyesület (OMCE) igazgatója és Sapszon Ferenc karnagy, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola alapítója és művészeti vezetője fogja össze.
A nemzet főtere
A budapesti Kossuth Lajos tér nemcsak a főváros, hanem az ország, a „nemzet főtere”.
Az elmúlt évtizedben lépésről lépésre teljes egészében megújult tér leghíresebb épülete az Országház, amelynek látványa, magasra nyúló tornyai, neogótikus stílusa napjainkban is szemkápráztatók.
A téren olyan további fontos épületek találhatók, mint a Földművelésügyi Minisztérium, az Igazságügyi Palota és a Wellisch-ház. A téren található szobrok a 18., 19. és 20. századi híres magyarokra emlékeznek. 1956. október 25-én több száz békés tüntető veszítette életét, amikor a szovjetek és az Államvédelmi Hatóság emberei tüzet nyitottak rájuk. A helyszínen férfiak, nők, idősek és gyermekek is életüket veszítették. Ez volt a forradalom legvéresebb budapesti eseménye. A tér ma az idelátogató turisták népszerű helye és az itt lévő szobrok, emlékművek – közte a trianoni békediktátum által szétszakított magyarság egységét szimbolizáló Nemzeti Összetartozás Emlékhelye – megemlékezések helyszíne.
A mai eseménnyel kapcsolatos tudósításunkat kövesse nálunk élőben!





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!