Ősztől jöhet az új pedagógus-életpályamodell

A cél világos: a kormány javítani akarja a pedagógusfoglalkoztatás szabályozási környezetét és a bérezés helyzetét is – mondta Maruzsa Zoltán az InfoRádió Aréna című műsorában. A Belügyminisztérium köznevelési államtitkára az életpályamodellről folyó tárgyalások mellett az uniós elvárásokról, az érettségi és a felvételi szabályainak változásairól is beszélt.

Rendben és eredményesen zajlanak az érettségi vizsgák, semmiféle fennakadás eddig nem volt – hangsúlyozta Maruzsa Zoltán a műsorban, majd emlékeztetett arra, hogy múlt kedd este elterjedt, hogy kiszivárogtak a történelemfeladatok, de a hír nem volt igaz, hasonló eset minden évben előfordul. A Belügyminisztérium köznevelési államtitkára arra is felhívta a figyelmet, hogy noha korábban az érettségi bojkottjára hívtak fel, de több mint 22 ezer pedagógus jelentkezett az érettségivel kapcsolatos feladatok ellátására.

A most érettségizők középiskolai tanulmányaik egy jó részét a pandémia miatt digitális tanrendben töltötték, és Maruzsa Zoltán úgy látja, ez az időszak nem múlt el nyomtalanul, de a mérési eredmények romlást nem mutattak. 

Meglátása szerint inkább a fiatalabbaknál hagyhatott mélyebb nyomokat a járvány, de a 18 évesek mar jól tudták használni az online eszközöket. A felvételiknél a könnyítésekről azt mondta az államtitkár: nincs arra adat, hogy emiatt minőségromlás fenyegetne. Mint fogalmazott, a kötelező emelt szintű érettségit azért vezették be, hogy pozitív hatást hozzon, de csökkentette a felsőoktatás bemenetét és nem növelte a kimenetét. A nyelvvizsga-kötelezettség eltörlése pedig szerinte erősíteni tudja a kimenetet, mert nem fognak beragadni az oklevelek.

– A nemzetközi mérések szerint a magyar lakosság nyelvtudásszintje bővül, de elégedettek nem lehetünk. Az egyik legnagyobb negatívum a motiváció hiánya, a tanulók nagy része nem elkötelezett a nyelvtanulás iránt – mondta. Az érettségi vizsgáknál 2024-től jönnek változások, de Maruzsa Zoltán szerint ezek nem módosítják alapvetően a megszokott számonkérést. Az egyik az lesz, hogy a magyarérettségin a jelenlegi szövegértésen alapuló feladatok mellett megjelennek a tárgyi tudást igénylők is. 

Tudom, hogy ennek megítélésében megosztottak a tanárok is, de ettől nem változik meg alapjaiban a kompetenciaalapú érettségi, ami bevált

– fejtette ki. A másik változás a természettudományos tárgyakat érinti, itt lehetőség lesz projektmunkára is, ez szerinte sikertörténet lehet. Tavaly óta megjelent a természettudományos mérés is, és már negyedik évfolyamtól évente mérik a diákok teljesítményét. Maruzsa hozzátette: elképesztő mennyiségű adatbázis lesz, a tanulók előrehaladása megfogható lesz, és visszajelzést ad az intézményben folyó munkáról. Ezáltal az intézményvezetők láthatják a saját és az országos adatokat, és követhetik, hogyan fejlődnek az évfolyamok és a diákok, a vezetők be tudnak avatkozni a mérések alapján.

Hónapok óta zajlanak az egyeztetések

A felvetésre, hogy ez a mérés befolyásolja-e majd a pedagógusok bérezését, az államtitkár azt mondta, közvetlenül nem, de az új teljesítménymérési rendszerben az egyik szempont lesz a diákok előrehaladása még hat-hét másik szempont mellett. A pedagógusok bérrendezéséről elmondta: 

hónapok óta zajlanak az egyeztetések az új pedagógus-életpályamodellről, és ezzel párhuzamosan folynak a tárgyalások az Európai Unióval a forrásokról. A magyar kormány saját erőből már végrehajtotta az emelés egy részét január elsejétől, a többihez szükség van az uniós finanszírozásra. Az idei emelést technikailag a bérpótlékok emelésével oldották meg, de most olyan új, sávos, flexibilis és teljesítményalapú bérstruktúrát hoznak létre, amely nem teszi majd szükségessé az ilyen megoldásokat.

– Jelenleg olyan bonyolult rendszer van, amely az életkor és a végzettség alapján határozza meg a béreket. Az új struktúrában öt bérsáv lesz a korábbi minősítéseknek megfelelően, és keretek között lesz a fizetés, az intézményvezetők pedig meg tudják határozni a differenciált bért a teljesítményértékelés alapján. Ha többletbért tudnak adni, akkor az azonnal alapbéresíthető lesz –  ismertette Maruzsa Zoltán.

Az uniós programból 844 milliárd forintra várnak, de az államtitkár szerint noha ez a pénz Magyarországnak jár, egyelőre nehezen mozdul, mert most éppen az igazságügyi reform elfogadásáig blokkolják a magyar kifizetéseket. Szerinte most nem is azon múlik a támogatás folyósítása, hogy sikerül-e megállapodni a pedagógus-életpályamodellről. 

Az Európai Bizottság részéről is van egy visszatartási szándék, és az ellenzék is azon dolgozik, hogy ezt a pénzt ne kapjuk meg. Jeleztem a szakszervezeteknek is, hogy ebben segítsenek, mert közös érdek, hogy Magyarország hozzájusson ehhez a forráshoz

– emelte ki, és hozzátette, a tervezetről 15 egyeztetést folytattak eddig le, ebből tízet szakszervezetekkel, a többit más szereplőkkel. 

A kormányzat 34 tartalmi kérdésben változtatta meg az álláspontját, és közelítette azokat a partnerek javaslatához. 

Az államtitkár szerint a javaslatnak számos előnye van, mert a teljesítményt helyezi előnybe az életkor és a végzettség helyett, így a fiatalokat jobban helyzetbe hozza,  emiatt vonzóbb lehet a pálya. Emellett több alapszabadságot ad, csökkenti az adminisztratív terheket is, így megszűnik a kötelező minősítés, az önértékelés és az egyéni pedagógus-tanfelügyelet is.

 A hangsúly ehelyett a belső teljesítményértékelésen lesz, csak az intézményi tanfelügyelet marad meg, az egyéni értékelést az intézmények vezetése végzi majd, részben az objektív mérési adatok alapján. A vitatott kötelező óraszámról úgy nyilatkozott, hogy a kormány egyelőre ragaszkodik a 22–26 órás kerethez. – A szakszervezeti félelem az, hogy nem lesz elég pedagógus, pedig inkább csökkenteni kell a terheket. A kormányzat ebben partner, de először induljon el az új életpályamodell, mert akár lefelé is mozdulhat a terhelés. A fix óraszám van, akinek emelést jelentene, és ahol tudjuk biztosítani a munkaerőt, ott semmi akadálya nem lesz a 22 órának. Abban bízunk, ha ezek az intézkedések megvalósulnak, akkor jelentős vonzereje lesz a pályának, és akkor az óraterhelés is csökkenhet – részletezte ki Maruzsa Zoltán, majd azzal folytatta, a jelenlegi helyzetben a fix óraszám mellett néhány helyen nagyon sok túlórát kellene biztosítani. 

Nyáron jöhet az átállás

Maruzsa Zoltán az elkövetkezendő hetekről is beszélt, mint fogalmazott, izgalmas időszak következik. Jelezte: abban reménykedik, hogy az unióval folytatott tárgyalásokon is kedvező elmozdulás lehet, és 

az életpályamodellről is olyan megállapodás születik, hogy még a tavaszi ülésszakon dönthet róla a parlament. Szerinte ez azért is előnyös lenne, mert így a nyáron megtörténhetnének a változtatások, és a következő tanévet már az új szabályok alapján lehetne elkezdeni.

A bérek alakulása kapcsán megerősítette, hogy a kormányzati cél és vállalás, hogy 2025-ig jelentős emeléssel a diplomás átlagbér nyolcvan százalékáig nőjön a pedagógusok átlagbére – most hatvan százalék körül van –, és ezt 2030-ig indexálja. Ez 2030-ig több mint ötezermilliárd forintot igényel, ebből 844 milliárd forint az uniós forrás.

– A cél világos: a kormány javítani akarja a pedagógusfoglalkoztatás szabályozási környezetét és a bérezés helyzetét is – összegezte, majd emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság elvárása is eredményszemléletű, hogy ne csak béremelés legyen, hanem reform is, amely javítja az oktatás eredményeit, és szerinte a változtatási tervek éppen ezt célozzák.

Borítókép: Maruzsa Zoltán ( Fotó: MTI/Máthé Zoltán)