Az elmúlt években a börtönökben dolgozók és a fogvatartottak számában is érzékelhető emelkedés volt – jelentette ki a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteken Veszprémben, a büntetés-végrehajtás országos toborzó- és nyílt napján. Rétvári Bence kiemelte: a fogvatartottak száma 14-15 ezerről 19 ezerre nőtt, míg az őket őrzők száma 7400-ról 9400-ra emelkedett.
Ez azért fontos, mert a kormánynak elsődleges a magyar emberek biztonsága, főleg mivel a szomszédunkban háború zajlik
− közölte.
Hangsúlyozta: a közbiztonság javítása kiemelt prioritása a kormánynak 2010 óta. Ehhez szigorú büntetőszabályokra, hatékonyan fellépő rendőrségre, illetve olyan büntetés-végrehajtásra – börtönökre, fegyházakra, fogházakra – van szükség, ahol a bűnelkövetők a megérdemelt büntetésüket töltik, és mindenki biztos lehet abban, hogy csak akkor szabadulhatnak, amikor a bíróság úgy dönt.
− A bűnelkövetőknek rács mögött a helyük, és szükség van a rácsokat folyamatosan őrzőkre is. Ezért nőtt a büntetés-végrehajtásban dolgozók száma kétezerrel az elmúlt években, és ezért van szükség további új munkatársakra − fogalmazott Rétvári Bence.
Az államtitkár a büntetés-végrehajtást kiszámítható, stabil munkahelyként jellemezte, ahol látható az előmeneteli lehetőség és különböző juttatások is vannak.
Arról is beszélt: a magyar börtönökben százszázalékos a foglalkoztatottság, mindenki, akinek a büntetési fokozata megengedi, vagy tanul, vagy dolgozik. Így nincs olyan ember, aki tétlen lenne. Ezzel a rabok hozzájárulnak saját fogva tartásuk költségeihez, a megtanult szakmával pedig a társadalomba való visszailleszkedésüket is megkönnyítik − tette hozzá. Rétvári Bence kitért arra is, hogy minden kilencedik rab Magyarországon embercsempész.
Magyarországon a börtönök a legmultikulturálisabb közegek, hiszen 73 ország több mint kétezer állampolgára van embercsempészés miatt a magyar börtönökben büntetésüket töltve vagy bírósági ítéletre várva
− mondta az államtitkár. Rámutatott: ennek költségeit szinte teljes egészében a magyar emberek állják, hiszen az Európai Unió 650 milliárd forinttal tartozik az országnak az illegális migrációval kapcsolatos költségek megtérítésére, amelynek egy százalékát fizette csak ki.
