Magyarország tiszteli a bírói függetlenséget

Az éves szakmai beszámolók is bizonyítják, hogy a Kúria függetlenül, kizárólag a jogállamiság alapjain álló módon látja el a tevékenységét – hangsúlyozta Varga Judit.

Budapest, 2023. június 19. Varga Judit igazságügyi miniszter és Varga Zs. András, a Kúria elnöke a Háromszáz éves a Kúria címmel rendezett jogtörténeti konferencián a Kúrián 2023. június 19-én. MTI/Hegedüs Róbert Fotó: Hegedüs Róbert

Magyarország tiszteli a hatalommegosztás elvét, ezáltal a bírói függetlenséget, amelynek garanciáit az alaptörvény is rögzíti – hangsúlyozta a Háromszáz éves a Kúria címmel rendezett jogtörténeti konferencián mondott köszöntőjében Varga Judit. Az igazságügyi miniszter kiemelte: 

Magyarországon a bírák függetlenek, tevékenységükben nem utasíthatók, tisztségükből csak a törvényben meghatározott eljárás keretében mozdíthatók el.

Varga Judit leszögezte, hogy a legfelsőbb bírói fórum a 21. század követelményeinek megfelelően működő, korszerű igazságszolgáltatási csúcsszervvé vált. A Kúria éves szakmai beszámolói is bizonyítják, hogy tevékenységét függetlenül, kizárólag a jogállamiság alapjain álló módon látja el, hozzájárulva ezzel a társadalom igazságszolgáltatásba vetett bizalmának erősítéséhez – közölte.

 A tárcavezető a magyar felsőbíráskodás múltjára visszatekintve kijelentette, hogy az ezeréves magyar államiságnak kezdetétől fogva lételeme volt a bírói hatalom gyakorlása. Szavai szerint az igazságszolgáltatás önállósága az állami szuverenitás része, amely nélkül egy nemzet szabadságáról, függetlenségéről nem beszélhetünk. A Kúria múltjának sorsfordító pillanatairól szólva a tárcavezető felidézte: Magyarország három részre szakadásával megszűnt a Szent István korától szépen fejlődő központi jelleggel ítélkező kuriális bíráskodás. Az 1723-as bírósági reform során létrejött a Habsburg királyi udvartól független hétszemélyes táblából és a királyi táblából álló Kúria – folytatta Varga Judit, hozzátéve, hogy 1861-ben az országbírói értekezlet működésével helyreállt az önálló magyar igazságszolgáltatás. Az igazságügyi miniszter arról is szólt, hogy a szenvedésekkel és gyötrelmekkel teli 20. század a hagyományos felsőbíráskodás végét jelentette. Ennek okai közé sorolta az 1919-es proletárdiktatúrát, Trianont, majd a Kúria 1949-es megszüntetését. Varga Judit továbbá emlékeztetett rá, hogy a 2011-es reform eredményeként az ország legmagasabb szintű, az ügyeket véglegesen eldöntő bírói fóruma visszaszerezte régi patinás nevét is. – A Kúria az örököse annak az évszázadok alatt kialakult szakmai és erkölcsi mércének, amely a magyar bíráskodás egészére kihatott és kihat – hangsúlyozta igazságügyi tárca vezetője. 

A tárcavezető kitért arra is: 

a magyar igazságszolgáltatást az elmúlt években ért igaztalan támadásoknak nagy szerepük van abban a bizalmi válságban, amely jelenleg az Európai Unió és Magyarország között tapasztalható.

 A bizalmi válság magyar oldalon keletkezett először – jegyezte meg. Az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti tárgyalásokra utalva a miniszter jelezte: a benyújtott és elfogadott igazságügyi csomag egyes rendelkezései a Kúria működését is érintik. Jóhiszemű és türelmes jogértelmezés mellett az abban foglaltak talán működőképesek is lehetnek. Hiszen a magyar embereknek jogosan járó uniós források sorsa a tét – tette hozzá. 

Varga Zs. András, a Kúria elnöke köszöntőjében annak fontossága mellett érvelt, hogy az intézmények ne csak üres formát jelentsenek, hanem értéket hordozzanak. Szavai szerint a Kúria története – akárcsak sokszor maga a történelem – valószerűtlenségek sorozata. Az intézmény túlélt trónviszályokat, pusztításokat, és igen valószínűtlen volt, hogy túléli az ország három részre szakadását – fűzte hozzá. 

Varga Zs. András szerint csodának is tekinthető, hogy a török kiűzése után nem sokkal, 1723. június 29-én III. Károly király az Országgyűlés akaratát szentesítve Magyarország legfőbb bíróságát letelepítette és azzal jelentősen megerősítette a hétszemélyes táblát és a királyi táblát magába foglaló Kúriát. Varga Zs. András ugyancsak a valószínűtlenségekre utalva feltette a kérdést, hogy az intézmény 1850-es megszüntetését követően lehetett-e sejteni a Kúria 1861-as újjáélesztését, továbbá az 1949-es események adtak-e okot a reménykedésre. – És ma mégis itt vagyunk és a nevünk is a régi – mutatott rá.

Mint mondta, néhány éve nem sejtették, hogy a régi történeti tapasztalataikra támaszkodva ma újra hasonló kihívásokkal kell szembenéznie a Kúriának.

Álláspontja szerint bízni kell abban, hogy minden körülmény dacára most is megvalósulhat a valószínűtlen, ezért nem érdemes méricskélni, a valószínűbbnek, biztonságosabbnak látszó megoldásokat választani. Majd amellett érvelt, hogy a Kúriának ragaszkodnia kell az eddig megismert és helyesnek bizonyult megoldásokhoz. 

Hinnünk kell abban, hogy a magyar nép, Magyarország, sőt a Kúria is képes szembenézni a megpróbáltatásokkal

– fogalmazott, majd ezért a bölcsebb hozzáállásnak nevezte, hogy tesszük a dolgunkat, mint a kontinentális Európa legrégebben alapított és azóta is működő legfelsőbb bírósága. Isten óvja Magyarországot és a vele szinte egyidős Kúriát! – zárta szavait.

Borítókép: Varga Judit és Varga Zs. András (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)