Több milliárdnyi, hazánkba érkező bűnös pénz felderítése kapcsán mértek csapást a budapesti nyomozók a pénzmosásra használt bankszámlák mögött meghúzódó strómanokra és egy őket beszervező férfira: egy nap alatt országszerte harminc helyszínen százötven nyomozó kopogtatott a gyanúsítottak ajtaján.
Hónapokig tartó előkészítés előzte meg a rajtaütést, mellyel több száz, pénzmosás miatt folytatott nyomozással összefüggésben állítottak elő harmincnégy embert az Europol helyszínen nyújtott támogatásával. A gazdasági nyomozók és a BRFK kerületi rendőrkapitányságai az ügyekben végzett elemző munkájuk során megállapították, hogy számos, pénzmosás miatt folytatott nyomozás összefügg egymással, ezért a BRFK speciális nyomozócsoportokkal, nemzetközi együttműködéssel kezdett neki a bűncselekmények mögött álló szervezett bűnözői csoportok irányítóinak, szervezőinek felderítését célzó akciónak.
Megállapították, hogy magyar pénzintézeteknél nyitott bankszámlákra harminchárom különböző országból érkeztek mintegy tízmilliárd forint értékben olyan összegek, amelyekre többségében külföldön elkövetett csalásokból származó pénzt utaltak, majd mozgattak át további külföldi bankszámlákra.
A pénzmosás hátterében álló csalásokat olyan módszereket választva követték el, hogy a sértettek csak később szembesüljenek az őket ért kárral, valamint az elkövetői kör is láthatatlan maradjon a csalás áldozatai számára.
A számlaváltós csalások esetében az elkövetők vállalatokat, szervezeteket keresnek fel létező partnercégek nevében, melyeknek a nyilvános adatait felhasználva megtévesztik a vállalatok kapcsolattartóit, hogy az elkövetők által megadott számlaszámra utaljanak.
A csalók még emellett
sok esetben az elkövetők a cégek belső levelezéseit támadják és szereznek hozzáférést, majd a levelezőrendszert használva a megrendelésekhez a saját számlaszámaik adatait adják meg. A „CEO fraud” módszernél a csalók e-mailben tévesztik meg a cég alkalmazottját, azt állítva, hogy a főnöke ad utasítást a pénzátutalásra, amely leginkább egy új cég vásárlása érdekében történik.
A befektetési csalásoknál leggyakrabban a részvények, a kötvények, a kriptovaluták, a ritkafémek, a tengerentúli ingatlanok vagy az alternatív energia területén kínálnak vonzó és gyors pénzszerzési lehetőséget, nemritkán közismert, híres emberek képeinek és ajánlásának jogellenes felhasználásával. A közösségi médiában pedig az egyik legismertebb módszer az úgynevezett „romance scam”, vagyis amikor a csaló hamis névvel vagy más emberek személyazonosságát felhasználva lép kapcsolatba későbbi áldozatával, akitől – miután érzelmi kötődést alakított ki vele – pénzt csal ki nehéz élethelyzetére hivatkozva.
A csalásokból szerzett pénz eltüntetésével kapcsolatban tendenciának tekinthető, hogy jól szervezett bűnözői csoportok tagjai jellemzően rossz anyagi körülmények között élő embereket vesznek rá arra, hogy minimális anyagi ellenszolgáltatásért cserébe nyissanak bankszámlákat, majd mondjanak le a számlák feletti rendelkezésről.
Az elkövetők a strómanokkal a legtöbb esetben elhitetik, hogy semmilyen következménnyel nem jár rájuk nézve, ha átadják a később pénzmosásra használt számlák kezelését.
Az előállítottak közül a gazdasági nyomozók őrizetbe vettek férfit, aki a szervező lehetett, s egy fővárosi lakásba tizenhat, Romániából származó strómant jelentett be, hogy rendelkezzenek a bankszámlanyitásokhoz szükséges magyarországi lakcímmel.
A lakásában tartott kutatás során a rendőrök több száz banki dokumentumot foglaltak le.
Az BRFK több millió forintot, informatikai eszközöket, adathordozókat, mobiltelefonokat, bankkártyákat, valamint céges és banki dokumentumokat foglalt le.
A harminchárom előállított gyanúsítottat a folyamatban lévő eljárásokban a nyomozók pénzmosás megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki, egy szintén pénzmosással gyanúsított, negyvenhét éves, őrizetbe vett férfinak a bíróság elrendelte a letartóztatását.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)
