– A mostani kitüntetésemmel egyszerre ismerték el a rendtartománynak és a mosonmagyaróvári Piarista Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda igazgatójának a munkáját – mondta lapunknak a Piarista Rend Magyar Tartományának vezetője, aki az államalapítás napja alkalmából a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült. Zsódi Viktor kiemelte: egy ilyen díj nemcsak egyetlen személynek szól, a kitüntetéssel mindazok munkáját elismerik, akikkel vezetőként együtt dolgoznak. – Az a munka, amelyet a piarista rend Moson vármegyében az iskola 1739-es megalapítása óta végez, olyan küldetés, amely rendkívül sikeres volt a társadalom felemelésében, jobbá tételében. Az elmúlt időszakban ezt sikerült újra megerősíteni, így a mosonmagyaróvári intézményünk ma is a társadalom széles köréhez szól. Mindig keresi azt a módot, hogy miként tud az idők jeleire figyelve hiteles keresztény válaszokat adni a felmerülő kérdésekre. S úgy gondolom, számos olyan lépésünk volt, amelyek a társadalom egészét gazdagították, hívőket és nem hívőket egyaránt – mondta el a piarista tartományfőnök.
Zsódi Viktor kitért arra is, hogy a csapat, amellyel elődje, a volt tartományfőnök, Szakál Ádám idején elkezdtek dolgozni, komoly eredményeket ért el. Szavai szerint a gazdasági konszolidációnak köszönhetően egyre kiegyensúlyozottabban tudják irányítani a rendtartomány életét.
Ennek eredményeként az elmúlt évek nehézségei, a koronavírus-járvány és az orosz–ukrán háború miatti energiaválság, nem jelentettek leküzdhetetlen akadályokat. Másrészt megtettünk mindent azért, hogy tiszta, világos és átlátható legyen a rendtartomány gazdálkodása a közösségünk számára, és eközben próbálunk minél több szakembert bevonni a munkába
– fogalmazott Zsódi Viktor. Példaként említette, hogy azt az épületet, ahol sok minden más mellett a tartományfőnökség és a rendház is működik, olyan szakértők bevonásával üzemeltetik, akik elkötelezettek a piarista értékek mellett is. Úgy véli, nagyon komoly erő van a rendtartományban mögött, a rendtársak, a civil tanárok és az öregdiákok mind felsorakoztak az ügyük mellett.
Példaképek a piarista szerzetesek
A Piarista Rend Magyar Tartományának vezetője beszélt egy szomorú eseményről is, arról, hogy a közelmúltban, júliusban be kellett zárniuk a gödi szakképző iskolát. – Az intézményt azért nem tudtuk fenntartani, mert a jelentkezők száma nem alakult úgy, hogy az iskola hosszú távon működőképes lehessen.
Az ott megvalósult értékeket azonban igyekszünk más intézménybe, más településre átmenteni, ehhez keressük a megoldást
– mutatott rá. Zsódi Viktor ugyanakkor örömét fejezte ki azért, hogy hamarosan egy fiatal első fogadalmat tesz a rendben, két öregdiák pedig elkezdi a szerzetesi életet. Úgy véli, teszik ezt mindhárman azért, mert úgy gondolják, hogy érdemes a szerzetesi életre odaszánni magukat, és ez az egész közösségüknek reményt ad.
Farkas István, akit a legtöbben Lupus atyaként ismernek, az államalapítás napja alkalmából a Magyar Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozat) kitüntetést vehette át. Ebben az életműdíjban azt a három évtizedes munkát ismerték el, amit a piarista szerzetes az egyházi iskolák újraszervezéséért, illetve vallási, szakmai színvonaluk emeléséért tett. Emlékeztetett arra, hogy amikor 1990-ben Kecskeméten megvolt az első nyílt pedagógus lelkigyakorlat, akkor azok, akik addig a hatodik faluba menekültek, hogy misén vehessenek részt, végre végtelen nagy örömmel együtt tudtak imádkozni.
Kincset ért az örökség
– Ezt a jelenséget Jelenits István piarista szerzetes atya úgy írta le, hogy a tanárok úgy jöttek a lelkigyakorlatra, mint ahogy 1945-ben Budapest ostroma után az emberek előmerészkedtek a romok alól. Az egyházi iskolák újraélesztésében oroszlánrészt vállaltak a piaristák, ami nem sikerülhetett volna azok nélkül, akik a kommunista diktatúra alatt továbbvitték a katolikus pedagógiát.
Így nem a semmiből, hanem a búvópatakként meglevő kincsből tudtunk 1990 után elindulni
– hívta fel a figyelmet Farkas István. Emlékeztetett arra, negyvenéves volt, amikor „felszabadult” az ország, és megrendítő volt számára, hogy amikor minden fizetség nélkül meghirdette a katolikus kerettanterv megírását, önként jelentkezett kétszáz pedagógus. – Máriabesnyőn volt a bázisunk, és olyan katolikus kerettantervet sikerült írnunk, hogy országos mintatanterv lett – tette hozzá.
Lupus atya beszélt arról is, hogy a magyarság és a piaristaság 1642 óta összefonódnak. Példaként említette, hogy piarista diák volt mások mellett Kossuth Lajos, Széchenyi István, Deák Ferenc, Madách Imre, Vörösmarty Mihály, Pilinszky János és Antall József. – Sőt, egy évet kibírt nálunk Petőfi Sándor is – jegyezte meg nevetve. Mint elmondta, ilyen elődök nyomába kellett lépniük, ami kötelezte őket. A dolgukat nehezítette, hogy nagyot veszített az ország 1948 júniusában, amikor lekaszaboltak minden egyházi iskolát. A rendszerváltás után azért harcoltak élesen, hogy a piarista pedagógia minél nagyobb hatással legyen a hazai oktatásra.
Válaszokat adnak
Farkas István a jövőbeli terveivel kapcsolatban rámutatott arra, hogy egy piarista szerzetes az utolsó leheletig tanár és lelkipásztor marad. – Tíz éve Dunaszigeten vagyok plébános, és ott is szívügyem volt, hogy legyenek egyházi oktatási intézmények. Ma már van egyházi iskolánk, óvodánk és bölcsődénk is, ez történik, ha valahová odalép egy piarista – fogalmazott. Hozzátette: amíg csak szusszanni tud egyet, a szívéből folytatja a hagyományt, és rendi kötelékben megmarad tanárnak és lelkipásztornak.
A két díjazott egyetértett abban: élteti őket a remény, ami a rendalapító Kalazanci Szent Józsefet is, hogy noha az igazságnak, tanításnak és nevelésnek mindig sok ellensége volt, a piarista közösség még nagyon sokáig fennmarad.
S abban bíznak, hogy az idők jeleire figyelve, a kihívásokra piarista válaszokat adva, mindig segíteni tudnak formálni és jobbá tenni a társadalmat. Ígérik, hogy a szükséges válaszok, megoldások keresésében kitartók lesznek.
Borítókép: Zsódi Viktor (balra) és Farkas István piarista szerzetesek (Fotó: Bach Máté)
