Szakértő: Nem teheti meg Magyarország, hogy ne fizessen Brüsszelnek

Az uniós intézmények gazdálkodását is úgy kellene vizsgálni, mint ahogy az EU vizsgálja a tagállamokat – mondta lapunknak Petri Bernadett szakértő.

2023. 08. 01. 14:11
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nincs arra érdemi jogi megoldás, hogy a tagállamok költségvetési igényeket érvényesítsenek az Európai Unióval szemben – fejtette ki Petri Bernadett, a XXI. Század Intézet kutatója a Magyar Nemzetnek. Ezt a kutató annak kapcsán jelentette ki, hogy Schiffer András ügyvéd felvetette: ha Magyarország nem kap uniós pénzt, akkor függessze fel a befizetéseket Brüsszelnek. Petri Bernadett hozzátette, arra nincsen jogi megoldás, hogy mi történik, ha nem megfelelően gazdálkodik az EU, ami az utóbbi időben többször is felmerült. 

Brüsszelt is számon kellene kérni

A szakértő szerint arányos lépés lenne, ha az uniós intézmények gazdálkodását ugyanúgy vizsgálnák, mint ahogyan Brüsszel kéri számon az egyes tagállamok gazdálkodását.

A nem megfelelően gazdálkodó tagállamok ellen sokféleképpen fel lehet lépni, amire példa a kötelezettségszegési eljárás vagy a jogállamisági feltételességi mechanizmus, melynek alapján felfüggesztették a Magyarországnak járó forrásokat. E szerint a tagállamok is felléphetnének az intézményekkel szemben, azonban erre nem volt még precedens. A magyar kormánynak az lenne a célja, hogy az arányos és jogszerű gazdálkodás számonkérhető legyen az uniós intézményeken is. Egy ilyen keretrendszerben lehetne hozni olyan intézkedést, miszerint egy tagállam megvizsgálhatná a hozzájárulását egy nem megfelelő gazdálkodási elveket alkalmazó költségvetéshez – vélekedett Petri Bernadett.

Hangsúlyozta, az uniónak van arra jogalapja, hogy a tagállami kötelezettségeket érvényesítse, azaz a pénzeket beszedje, de fordított esetben a kötelezettségeit mindig betartó Magyarország jogsértést követne el. Ezért sem választotta eddig a magyar kormány ezt az utat, mert jogi értelemben a hozzájárulás biztosítása kötelezettségünk – mutatott rá a XXI. Század Intézet kutatója. Hozzátette, ha van egy ilyen jellegű lépés és azt az Európai Unió valamilyen jogi eljárásban érvényesíti Magyarországgal szemben, akkor a szabályok és az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján hazánk ellen fognak dönteni.

Lehetnek következmények

Ebben a helyzetben meg kell fontolni, milyen következményekkel jár egy ilyen jellegű intézkedés. A magyar kormány végig jóhiszeműen, a szabályok betartásával próbált eljárni.

Nem véletlenül tűzte a kormány az uniós elnökség napirendjére az uniós intézmények jogállamisági elszámoltathatóságát és az erre vonatkozó jogi megoldások kidolgozását, mellyel célja az uniós intézmények számonkérhetőségét lehetővé tevő jogi keretek megteremtése

– fogalmazott.

Petri Bernadett emlékeztetett: az Európai Unió költségvetésében a korábbinál nagyobb arányban vannak jelen a saját források, amelyek a legtöbb esetben a beszedett illetékekből állnak, de ezek mellett továbbra is jelentős az egyes országok hozzájárulása. Utóbbiak három forrásból erednek: a bruttó nemzeti jövedelem (GDP) adott aránya, a hozzáadottérték-adók egy része a tagállamok hozzájárulásából, illetve az olyan egyéb bevételek, mint például a nem újrahasznosított műanyag hulladék után fizetett járulékok. Az uniós jogban nagyon szigorú szerződések rögzítik a tagállamok befizetési kötelezettségét és azt is, hogy a pénzeket milyen jogcímen kell befizetni – világított a források hátterére a szakértő.

Borítókép: Petri Bernadett (Fotó: Teknős Miklós)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.