Kiemelték, hogy a szuverenitásvédelmi alkotmány- és törvénymódosításokkal az Országgyűlés nemcsak az ország önrendelkezését erősítheti meg a külföldi befolyásszerzési kísérletekkel szemben. Európai viszonylatban példátlanul transzparenssé válik emellett az is, hogy az egyes választásokon induló szervezetek milyen finanszírozási háttérrel rendelkeznek.
A javaslat – a jelenleg is érvényben lévő pártszabályozással összhangban – egységesen, mindenkire nézve ugyanazokat a szigorításokat irányozza elő: a jövőben a pártokra, valamint az önkormányzati választáson induló civil szervezetekre és jelöltekre is azonos előírások vonatkozhatnak.
Választási nyilvántartásba vételekor ugyanis utóbbiaknak is nyilatkozniuk kell arról, hogy a választói akarat befolyásolására nem használnak fel külföldi támogatást; büntetőjogi tényállás lesz – és akár 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető – a jövőben az adott választással összefüggésben a tiltott külföldi támogatás felhasználása; az Állami Számvevőszék által megállapított törvényellenes finanszírozás esetén pedig a jogsértő a tiltott támogatás összegének kétszeresét köteles megfizetni.
A fenti célok, valamint a nemzeti önrendelkezés érvényesülését pedig a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozása szolgálja – amelynek felállítását a szintén külföldi források felhasználása felett őrködő Integritás Hatóság működését szorgalmazók részéről kritika nem érheti.
A módosítások összességükben tehát a szuverenitás immunrendszerét és – a külföldről finanszírozott politikai korrupció visszaszorításával – a demokratikus választói akaratnyilvánítás érvényesülését szolgálják – ismertette az Alapjogokért Központ.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!