Következő mérkőzések
Lengyelország
15:002024. június 16.
Hollandia
Szlovénia
18:002024. június 16.
Dánia

A szuverenitásvédelem stoptáblát mutat a külföldi befolyásszerzésnek

Az Alapjogokért Központ szerint a XXI. század politikájának új választóvonala a szuverenista és a globalista erőcsoportok között húzódik.

2023. 11. 22. 7:29
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Országgyűlésnek benyújtott szuverenitásvédelmi törvényjavaslat új fejezetet nyit a Magyarország önrendelkezéséért folytatott küzdelemben. A tét a demokrácia szempontjából is stratégiai: a magyar sorskérdésekről a választók közössége dönt-e vagy korrupt befolyásszerzéssel külföldi érdekcsoportok? – olvasható az Alapjogokért Központ közösségi oldalán.

Mint írták, a XXI. század politikájának új választóvonala ugyanis a szuverenista és a globalista erőcsoportok között húzódik: ezt mutatta hazánkban a 2022-es országgyűlési voksolás, és ez lesz a jövő évi választások összefüggésrendszere is. Jelezték, hogy a globalisták és hazai képviselőik pedig a magyar nemzeti érdekkel szöges ellentétben álló programot képviselnek: béke helyett a háború eszkalációját, a gyermekek védelme helyett genderpropagandát, a magyar családok segítése helyett az illegális bevándorlók korlátlan beengedését támogatják.

Az elmúlt időszakban ráadásul egyértelművé vált, hogy a globalista program mögött nemzetközi finanszírozók állnak, ami nemzetbiztonsági kockázatot jelent – és erre a jogalkotónak is reagálnia kell. A geopolitikai helyzet azóta pedig csak tovább fokozódott a Közel-Keleten zajló háború és az illegális migráció által gerjesztett terrorfenyegetettség miatt

– szögezte le az Alapjogokért Központ.

Kiemelték, hogy a szuverenitásvédelmi alkotmány- és törvénymódosításokkal az Országgyűlés nemcsak az ország önrendelkezését erősítheti meg a külföldi befolyásszerzési kísérletekkel szemben. Európai viszonylatban példátlanul transzparenssé válik emellett az is, hogy az egyes választásokon induló szervezetek milyen finanszírozási háttérrel rendelkeznek.

A javaslat – a jelenleg is érvényben lévő pártszabályozással összhangban – egységesen, mindenkire nézve ugyanazokat a szigorításokat irányozza elő: a jövőben a pártokra, valamint az önkormányzati választáson induló civil szervezetekre és jelöltekre is azonos előírások vonatkozhatnak.

Választási nyilvántartásba vételekor ugyanis utóbbiaknak is nyilatkozniuk kell arról, hogy a választói akarat befolyásolására nem használnak fel külföldi támogatást; büntetőjogi tényállás lesz – és akár 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető – a jövőben az adott választással összefüggésben a tiltott külföldi támogatás felhasználása; az Állami Számvevőszék által megállapított törvényellenes finanszírozás esetén pedig a jogsértő a tiltott támogatás összegének kétszeresét köteles megfizetni.

A fenti célok, valamint a nemzeti önrendelkezés érvényesülését pedig a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozása szolgálja – amelynek felállítását a szintén külföldi források felhasználása felett őrködő Integritás Hatóság működését szorgalmazók részéről kritika nem érheti.

A módosítások összességükben tehát a szuverenitás immunrendszerét és – a külföldről finanszírozott politikai korrupció visszaszorításával – a demokratikus választói akaratnyilvánítás érvényesülését szolgálják – ismertette az Alapjogokért Központ.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTVA/Róka László)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.