Az Európai Bizottság tagadja, de még több pénzt és fegyvert küldene Ukrajnának

Az Európai Bizottság szóvivője, Eric Mamer teljességgel valótlannak nevezte a szuverenitásunk védelméről szóló nemzeti konzultáció kérdéseiben megfogalmazott állításokat. Érdemes sorra venni, hogy mi a helyzet az egyes témák terén. Sorozatunkat a konzultáció Ukrajnáról szóló kérdéseivel kezdjük.

Kijev, 2023. november 4. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a kijevi megbeszéléseit követõ sajtóértekezleten 2023. november 4-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt. MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko Fotó: Szerhij Dolzsenko

„Teljességgel valótlanok a magyar nemzeti konzultáció kérdéseiben megfogalmazott állítások, Ursula von der Leyen elnököt pedig nem foglalkoztatta túlzottan, hogy szerepel a plakáton” – közölte az Euronews kérdésére az Európai Bizottság szóvivője, Eric Mamer. A konzultáció tizenegy kérdése közül négy foglalkozik az Európai Unió és Ukrajna kapcsolatával. Egy kérdés a fegyverküldésekkel, egy másik a pénzügyi támogatásokkal, a harmadik Ukrajna uniós tagságával, a negyedik pedig a génmódosított ukrán gabona beengedésével foglalkozik.

Kezdjük az elsővel! 

„Brüsszel még több fegyvert küldene Ukrajnának. Ön mit gondol erről?”

 – szól a konzultáció első, északkeleti szomszédunkkal kapcsolatos felvetése. Két válaszlehetőség van, az egyik szerint „fegyverszállítás helyett tűzszünetre és békére van szükség”, míg a másik szerint „még több, uniós pénzből vásárolt fegyvert kell küldeni a hadszíntérre”.

Az ügy háttere, hogy az úgynevezett Európai Békekeret részeként Brüsszel eddig 5,6 milliárd euró értékben nyújtott katonai segítséget Ukrajnának. Mindezt egy, az Európai Bizottság által 2023 novemberében kiadott, kétoldalas ténytár jellegű dokumentum is igazolja. Egész konkrétan „katonai eszközök szállításáról” írnak. Emellett, ahogy azt a konzultációs kérdés indoklása is megjegyzi, a legújabb javaslat szerint további húszmilliárd eurót utalna Brüsszel Ukrajna felfegyverzésére.

A következő, Ukrajnával kapcsolatos konzultációs kérdés így hangzik:

 „Brüsszel még több pénzt akar Ukrajna támogatására. Ön mit gondol erről?”.

 A két válaszlehetőség pedig a következő: „Ne fizessünk többet Ukrajna támogatására, amíg a nekünk járó pénzt nem kaptuk meg.”, illetve „Akkor is fogadjuk el a brüsszeli kérést, ha a nekünk járó pénzt továbbra sem biztosítják”. Mint az közismert, a Brüsszel által előkészített költségvetési módosítás ötvenmilliárd eurót irányoz elő Ukrajna finanszírozására a 2024–2027 közötti időszakra, három pillérben.

A fent említett két téma kapcsán a momentumos Tompos Márton hétfőn például világossá tette, hogy ők továbbra is fegyvereket és pénzt küldenének Ukrajnának. Egy háborús videó kapcsán azt írta: 

Az ilyen sikerek tovább éltetik a reményt, hogy az ukránok meg tudják nyerni a honvédő harcukat. Nekünk csak tovább kell őket támogatni pénzügyi és humanitárius segítséggel, ha kell, akkor védelmi eszközökkel egyaránt!

Mindkét kérdésben, mindkét válaszlehetőségnek vannak tehát támogatói, hiszen míg a kormány a fegyver- és pénzküldés ügyében is elutasító állásponton van, a Momentum mindkét témában a brüsszeli nézeteket képviseli.

Ez a helyzet a harmadik, Ukrajnával kapcsolatos kérdés ügyében is. Ez így hangzik: 

„Brüsszel Ukrajnát is fel akarja venni az Európai Unióba. Ön mit gondol erről?”. 

Itt is két válaszlehetőség van: „Még nem adottak a feltételek Ukrajna teljes jogú tagságához.”, illetve „Mindenképp támogatni kell Ukrajna teljes jogú tagságát”.

A téma előzménye az, hogy 2022. június 23-án Brüsszelben az Európai Tanács ugyan megadta az uniós tagjelölti státust Ukrajnának és Moldovának, de hét előfeltétel teljesítéséhez kötötte az ukrán tagsági tárgyalások megkezdését. Bár ezeket még Brüsszel szerint sem teljesítette északkeleti szomszédunk, mégis azt javasolták a bürokraták, hogy december 14-15-én az Európai Tanács döntsön a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről.

A Momentum álláspontja egyébként itt is Brüsszelével azonos, Fekete-Győr András, a párt miniszterelnök-jelöltje és korábbi elnöke az Országgyűlés európai ügyek bizottságának 2023. március 13-ai ülésén szó szerint úgy fogalmazott, hogy 

van itt a szomszédunkban egy Ukrajna nevű ország, amelyik csatlakozni szeretne az Európai Unióhoz, amely a következő 5-10-15 éven belül – reméljük, minél gyorsabban – az Európai Unió tagja lesz.

 Az ötéves csatlakozási távlat szinte példátlan lenne, egyedül Finnországnak sikerült három év alatt letudni az Európai Unióba való bejutást, teljesen más körülmények között.

Végül pedig, a nemzeti konzultáció negyedik, Ukrajnáról szóló kérdése szerint 

„Brüsszel be akarja engedni a génmódosított ukrán gabonát. Ön mit gondol erről?”.

A két válaszlehetőség: „Minden lehetséges módon ki kell állni a magyar gazdákért, és biztosítani kell a magyar gazdaság GMO-mentességét.”, illetve a másik: „Meg kell nyitnunk a piacunkat a génmódosított ukrán gabona előtt.”

Brüsszel korábban már ténylegesen megnyitotta a határokat az ukrán gabona előtt. A hivatalos kommunikáció szerint a szállítmányokat a világ szegényebb régióiba szánták, tehát mi csak tranzitútvonal lettünk volna. Végül azonban ehelyett a kelet-európai országok piacaira került az ukrán gabona jó része.

Nem csak a dömpingáru okozta negatív hatások okoznak problémát a térségünkben, hanem a gabona bizonytalan minősége is. 

Ukrajnában ugyanis nem olyan szigorúak a GMO-mentességgel kapcsolatos előírások, mint Magyarországon. Szeptember 15-ig sikerült elérni egy átmeneti behozatali tilalmat, de ez lejárt, most pedig Brüsszel szerint már nincs ok a gabonabehozatali tilalmak fenntartására.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a kijevi megbeszéléseit követõ sajtóértekezleten 2023. november 4-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)