– A multirezisztens kórokozókkal történő fertőzések évente mintegy hétszázezer ember halálát okozzák világszerte. Azonnali nemzetközi összefogásra és cselekvésre van szükség, mert ha nem lépünk, akkor az éves halálozási szám 2050-re várhatóan eléri a tízmilliót, ami több, mint a daganatos megbetegedések okozta halálozás – hangsúlyozta lapunknak Szabó Dóra, a Semmelweis Egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézetének igazgatója.
Tudományos kihívások
Az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia természetes jelenség: 1923-ban, a penicillin felfedezését követően nem sokkal már megjelent az első penicillinre rezisztens baktérium. Emiatt a penicillint módosították, továbbá úgynevezett új támadáspontú antibiotikumok kerültek forgalomba. A korai antibiotikum-fejlesztési programok gyors sikerei azonban azt eredményezték, hogy az antibiotikumokat mérlegelés nélkül kezdte el használni és használja a mai napig a társadalom.
Az „aranykorszak” után a nagy gyógyszeripari vállalatoknak komoly tudományos kihívásokkal kellett szembenézniük, hogy új antibiotikumokat keressenek, ám az 1970-es és 80-as években felhagytak az antibakteriális gyógyszerek fejlesztésével.
– Az antibiotikumok nem megfelelő használata elősegíti a rezisztencia kialakulását mind a kórházi, mind a természetes környezetben. Fontos tudni, hogy a baktériumok rezisztenciájának kialakulása természetes genetikai folyamat. A több antibiotikum-csoporttal szemben rezisztens baktériumokat multirezisztens kórokozóknak nevezzük, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag nem vagy kevés antibiotikum hatékony ellenük, így az általuk okozott fertőzések esetében rendkívül korlátozottak a terápiás lehetőségek. Ezek a kórokozók, amelyek a legtöbb antibiotikumra rezisztensek, leggyakrabban kórházi környezetben, valamint szociális intézményekben és idősek otthonában vannak jelen – magyarázta a professzor.
Köztünk jár a baj
Nemcsak világviszonylatban, hanem Európában, hozzánk sokkal közelebbi országokban is gondot jelent az antibiotikumok túlzott használata. A lakossági antibiotikum-(túl)használat miatt Európa-szerte magas a multirezisztens baktériumokkal fertőzöttek száma.