– A Healthcare in Europe adatai szerint a járóbeteg-ellátásban a legtöbb antibiotikumot Romániában írták fel, őket követi Bulgária és Görögország, ahol éveken keresztül szabályozatlan volt a lakosság antibiotikumokhoz történő hozzáférése, így magas a rezisztens baktériumok aránya. Azonban a franciáknál, a lengyeleknél és a spanyoloknál is igen magas ez az arány.
A legalacsonyabb antibiotikum-felhasználást Ausztriában és Hollandiában jelentették, de hazánkban is egészen jó a helyzet, huszonnyolc országból az ötödik helyen állunk
– részletezte Szabó Dóra. A kórházi ellátás során a legtöbb készítményt Csehországban, Bulgáriában, Litvániában és Horvátországban használták fel, míg a legkevesebbet Hollandiában, Izlandon és Magyarországon.
A multirezisztens kórokozók jelenléte szűrővizsgálattal igazolható az egészségügyi intézményekben, majd a betegek izolálásával ezek terjedését meg lehet akadályozni; éppen ezért kiemelten fontos a kórházakban és a szociális otthonokban ápoltak esetén a megfelelő higiénés szabályokat betartása.
A multirezisztens kórokozók tünetmentes hordozása azonban nem csupán a környezetre, hanem magára a betegre is veszélyes, hiszen potenciális fertőzésforrás, a multirezisztens baktérium a nyálkahártyán átjutva súlyos fertőzést (például véráramfertőzés, tüdőgyulladás) idéz elő. A fertőzések gyakran alap- és társbetegségekkel rendelkező betegeknél alakulnak ki, ami hozzájárul a magas halálozási arányhoz.
Indokolatlanul sok alkalmazás
Szabó Dóra kiemelte: különösen aggasztó, hogy az antibiotikum-rezisztencia megjelenése az állatokban és a környezetben is komoly globális problémát jelent. Ennek oka az antibiotikumok túlzott felhasználása a humángyógyászat mellett az állatorvosi gyógyászatban, valamint a mezőgazdasági ágazatokban.
A világ vezető egészségügyi szervezetei és felügyeleti rendszerei az antibiotikum-rezisztenciát kiemelkedő globális problémaként kezelik a növekvő népesség, a nemzetközi kereskedelem, a fokozódó globalizáció, valamint az állati élelmiszerek iránti megnövekedett kereslet miatt. A nem megfelelő higiénia, valamint az antibiotikumok, illetve azok maradványainak ürülékkel, trágyával és ipari szennyvízzel történő környezetbe juttatása pedig tovább súlyosbítja a problémát
– fejtette ki a szakember, aki arra is kitért, a legújabb elemzések azt mutatják, hogy az antibiotikumok hatására kialakuló rezisztens mutánsok szélesebb körű elterjedését az emberek mobilitása is elősegíti. Az endémiás területekre, például az Ázsiába utazók nagyobb kockázatnak vannak kitéve, és gyakran rezisztens baktériumokkal kolonizálódva térnek vissza.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!