Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató karácsonyi jellegzetes varázsételnek nevezte a fokhagymát borsba-mézbe mártva, az egészség, erősség és kedvesség megőrzéséért. A dió és az alma fogyasztása is népszerű volt a régi korokban, palóc hagyomány szerint pedig az almát annyifelé vágták, ahányan voltak a családban. Az alma ezzel az összetartozás jelképeként jelent meg. A magyaroknál a bensőséges családi együttlét általában szentestén van, a nyugat-európai országokban többnyire 25-én.
December 25-én régebben csak a templomba mozdultak ki a házból, de az egész napot otthon, meghitt környezetben töltötték.
