Következő mérkőzések
Magyarország
15:002024. június 15.
Svájc
Olaszország
21:002024. június 15.
Albánia

Navracsics Tibor: Még nem lehet kulturális közösségnek nevezni az Európai Uniót

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter szerint az európai integráció életben tartásához elengedhetetlen, hogy egy olyan kulturális közösség alakuljon ki, amely tiszteletben tartja a nemzetek sajátosságait. A miniszter lapunknak beszámolt az európai uniós források helyzetéről, a kereszténydemokrácia válságáról, Ukrajna uniós csatlakozásáról és a magyar elnökség jelentőségéről is.

2023. 12. 27. 4:45
NAVRACSICS Tibor (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)
Átadták a Komárom-Esztergom vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara felújított térségi irodáját NAVRACSICS Tibor (Fotó:MTI/Bodnár Boglárka) Fotó: Bodnár Boglárka
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Már-már klasszikussá vált az a kérdés, hogy milyen Magyarországnak járó forrásokat blokkol továbbra is az Európai Unió?

– Valójában jelenleg három operatív program van felfüggesztés alatt a tanács tavaly decemberi döntése értelmében. Ezek a Top plusz, tehát a területi és településfejlesztési operatív program 2021–27 közötti része, a Kehop plusz, tehát az energiahatékonysági és környezeti operatív programok ­2021–27-es része, illetve az Ikop plusz, vagyis a közlekedési operatív program 2021–27-es részének 55 százaléka. Ebből a három operatív programból is 45 százalék már szabadon elérhető, 55 százalékot pedig tavaly decemberben további döntésig vagy mérlegelésig felfüggesztett a tanács.

– Milyen további feltételeket szabott az Európai Bizottság az összegek folyósításához?

– Arra lenne szükség, hogy a jogállamisági eljárást, amit 2022 áprilisában, az országgyűlési választások után indítottak Magyarország ellen, megszüntessék. Erre politikai okokból azonban kevés az esély, hiszen akkor az Európai Tanácsnak ki kellene mondania, hogy hazánk mindenben megfelel a vele szemben támasztott követelményeknek, és nincs semmilyen fenntartása sem a bizottságnak, sem pedig a tagállamoknak Magyarországgal szemben. Láthatjuk, hogy ezt az eljárást politikai okokból tartják életben, ennek ellenére mi tárgyalni fogunk a jövőben is, hiszen a nekünk jogosan járó uniós források nagy részét még mindig nem kaptuk meg, ezért a lehető leggyorsabban el kell érnünk, hogy a felfüggesztett pénzek aránya csökkenjen, azaz az operatív programok költségvetésének egyre nagyobb része szabaduljon fel számunkra. Jelenleg is folyamatban van a 2014–2020-as időszakban finanszírozott uniós projektek zárása és elszámolása, az eddigi adatok alapján Magyarország a pénzügyi kerete 95 százalékát használta fel. Ezt azért tartom nagyon fontosnak, mert ezzel az aránnyal Magyarország az unió élmezőnyében van. Összességében Magyarországon mintegy 52 ezer projekt valósult meg a 2014–2020-as időszakban az uniós források felhasználásával, ez azt is jelenti, hogy a nekünk járó forrásokat jól használjuk fel.

– Az utóbbi időben az uniós forrásokkal kapcsolatban többször is előkerült a kérdés, hogy Ukrajna esetleges uniós csatlakozása milyen pénzügyi terheket róna hazánkra. Mekkora anyagi terhet jelentene ez nekünk?

– Erről még folynak a számítások. Azonban az is fontos kérdés, hogy milyen konstrukcióban történne meg Ukrajna esetleges csatlakozása. Egy példát említhetek? Elég valószínű, hogy mind a mezőgazdasági támogatások, mind a kohéziós pénzek jelentős része Ukrajnához kerülne, hiszen az országnak ezen a területen is nagyon alacsonyak a fejlettségi mutatói. Így pedig, ha a jelenlegi elvek mentén osztanák szét az európai uniós költségvetést, Ukrajna Moldovával kiegészülve elvinné a most rendelkezésre álló összegek döntő többségét, több ezer milliárd eurót. Ezért is gondoljuk úgy, hogy Ukrajna még nem érett meg a csatlakozásra.

– Hogyan lehet például egy bolgár és egy francia gondolkodását közös nevezőre hozni? Lehet-e jelenlegi állapotában kulturális közösségnek nevezni az uniót?

– Még nem lehet kulturális közösségnek nevezni az Európai Uniót. Robert Schuman is úgy gondolta annak idején: ahhoz, hogy az európai integráció életben maradjon és fejlődjön, arra lenne szükség, hogy egy kulturális közösség jöjjön létre, amely tiszteletben tartja a nemzetek önállóságát. Ebből a szempontból a kérdésre az a válasz, hogy egy bolgár és egy francia között a közös nevezőt viszonylag könnyű megtalálni vagy könnyebb megtalálni akkor, amikor a gyarapodás időszakát éljük, és a többletjavakat kell elosztani, de sokkal nehezebb olyankor megtalálni, amikor a hanyatlás időszakában vagyunk, és a hiányt kell elosztani. Jelen esetben arról van szó, hogy az Európai Unió egy amúgy sem túl fényes gazdasági időszakát éli, a legtöbb országban stagnál vagy csak töredékszázalékokkal fejezhető ki a növekedés. Ebben a helyzetben akarunk olyan pénzügyi kötelezettséget vállalni, amely a csoport versenyképességét középtávon veszélyezteti? Az a kiadás, amivel Ukrajna támogatása és a jövőbeni európai uniós tagsága jár, olyan feszültséget jelent, amely ma az Európai Unió számára feloldhatatlan.

– Ukrajna európai uniós csatlakozása a békét vagy inkább a háborút hozná el az Európai Unióba?

– Ukrajna egy hadban álló ország, amely védi a saját földjét, miközben az állam területének egy része megszállás alatt van. Ukrajna tehát nem tudja teljesíteni a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges egyik alapvető feltételt, mert nem tudja megmondani, mekkora az a terület és az a népesség, amely ténylegesen az ellenőrzése alá tartozik. A nemzetközi közösség elismeri Ukrajna igényét a kelet-ukrajnai oroszok által lakott területekre, ugyanakkor ezek ténylegesen nincsenek ukrán ellenőrzés alatt. Vagyis önmagában egy olyan kormánnyal megkezdeni a csatlakozási tárgyalásokat, amely nem tudja megmondani, hogy mekkora területtel és mekkora népességgel csatlakozna az Euró­pai Unióhoz, olyan bizonytalansági tényező, amely az egész unió jövője szempontjából kockázatos.

– A korábban tapasztalt erővonalak mennyire változtak meg az elmúlt években az Európai Unióban?

– A brexit ebből a szempontból egy korszakhatár volt, hiszen korábban az Egyesült Királyság uniós tagsága azt is jelentette, hogy a hagyományos német–francia törekvésekkel szemben van egy erős, kormányközi Európát szorgalmazó nagyhatalmi pozíció is, amely képes volt ellensúlyozni a kontinentális törekvéseket. Franciaország és Németország pedig jól láthatóan azt a következtetést vonta le a brit távozásból, hogy sokkal gyorsabban kell haladni az integráció építésével. Ez egyértelműen kiélezte az Európai Unión belüli politikai konfliktusokat, hiszen most már az látszik egyértelműen, hogy a nyugat-európai országok gazdaságilag nem tudnak motorjai lenni az Európai Uniónak. Mára azt mondhatjuk, hogy a szövetség legdinamikusabb növekedést felmutató és legversenyképesebb térsége a közép-európai térség, amely szintén igényt formál arra, hogy a saját álláspontja megjelenjen az unió döntéshozatalában és a jövő formálásában.

– Ezeknek az erővonalaknak a változása mennyire látszódik majd az európai uniós választások eredményein?

– A legfőbb kérdés az, hogy az a nagykoalíció, amely tulajdonképpen 1952 óta, az Európai Szén- és Acélközösség létrejötte óta többségi pozícióból irányította az európai integrációt, és amely a kereszténydemokraták, a szociáldemokraták és a liberálisok együttműködéséből állt, többséget szerez-e az új Európai Parlamentben. A másik forgatókönyv, hogy valamilyen más együttműködési formá­ciót kell keresniük maguknak ezeknek a pártoknak. Ez nagyon komoly hangsúlyeltolódást eredményezhet az Euró­pai Parlament tevékenységében is.

– A kereszténydemokrácia és a szociáldemokrácia valóban elavulttá, megkopottá vált a nagy uniós tagországokban, vagy ez csak egy átmeneti állapot?

– Azt nehéz megjósolni, hogy átmeneti állapot-e vagy pedig egy végleges hanyatlásról beszélünk. Én hiszek abban, hogy ez egy átmeneti állapot, és a kereszténydemokrácia relatív hanyatlása részben annak köszönhető, hogy ez az irányzat Nyugat-Európában elhagyta azt az utat, amit a második világháború utáni nagy alapító atyák kijelöltek. Amelynek segítségével harmó­niával tudták kezelni az európai közösségeket, a nemzeti érdekeket, illetve a nemzeti törekvéseket. Én úgy gondolom, hogy a közép-európai kereszténydemokrata pártoknak éppen az a missziója, hogy megpróbálják korrigálni ezt a tévutat. Amennyiben ez sikerül, meggyőződésem, hogy a kereszténydemokrácia is vissza tudja szerezni az európai választók támogatását.

– A magyar soros elnökség mekkora hatást gyakorolhat a kereszténydemokrácia erősödésére?

– Az európai parlamenti választás után július elején az új összetételű Euró­pai Parlament is megalakul, és megkezdi az első tárgyalásokat, illetve meghallgatja az Európai Bizottság következő elnökjelöltjét. Ebben a fél évben alakul meg az új Európai Bizottság is, és ilyenkor választják meg az Euró­pai Tanács elnökét, Charles Michel utódját. Ezért az uniós elnökségnek a hagyományos szakpolitikai feladatok mellett egyfajta közvetítői szerepet is el kell látnia. Az intézményi megújulás évében sokszor közvetíteni kell az egymással vitatkozó felek között, és segíteni kell ezt a megújulást. Ha ezt a magyar uniós elnökség hatékonyan véghez tudja vinni, az hozzájárulhat a közép-európai kereszténydemokrácia presztízsének növeléséhez is.

– Milyenek lesznek a választások után létrejövő új uniós intézmények?

– Az Európai Bizottság összetétele alapvetően nem az európai parlamenti választástól, hanem a tagállamok aktuális kormányzati helyzetétől függ. Ebből következően itt én drámai változást nem várok. Hasonló a helyzet az Európai Tanácsnál, amelyben a tagállamok kormányainak miniszterei ülnek. Itt sem várok hatalmas fordulatot. Jelentősen módosulhat azonban az Európai Parlament összetétele, a mostani előrejelzések ugyanis azt mutatják, hogy a baloldali pártok veszíteni fognak a pozícióikból, a jobboldali pártok pedig erősödnek. A kutatások szerint az Európai Néppártban tömörülő kereszténydemokrata néppártok győznek, mellettük pedig a konzervatív jobboldali pártok is jelentősen erősödhetnek a választáson. Egy ilyen eredmény esetén pedig a jövő európai belpolitikája attól függ, hogy az Európai Néppárt fenn akarja-e tartani azt a centrista koalíciót, amely a liberálisokból, a szociáldemokratákból és a kereszténydemokratákból áll, vagy pedig jobbra nyit, és inkább a konzervatív pártokkal és egyéb jobboldali csoportosulásokkal folytatja majd az együttműködést.

– Az új Európai Parlamenttel milyen lesz az elkövetkező öt év, hogyan látja Európa jövőjét?

– Az európai integrációról általában minden időszakban azt szokták mondani, hogy válságban van. Ami most újdonságot jelent, az a külső környezet, vagyis hogy közvetlenül az Euró­pai Unió határainál háború zajlik, emellett a közel-keleti térségben és a Balkánon is fokozódik a feszültség. Ez sokkal bizonytalanabbá teszi az euró­pai integráció működését. A másik újdonság, hogy sokkal élesebb politikai konfliktusok jelentek meg az európai belpolitikában, elkezdtek kialakulni azok a pólusok és törésvonalak, amelyek a tagállamokon belül megszokottnak mondhatók. Ez azt eredményezi az én megítélésem szerint, hogy az eddigieknél sokkal intenzívebb, sokkal konfliktusosabb európai politikára kell felkészülnünk.

Borítókép: Navracsics Tibor (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.