Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas magyar tudósról a legbelsőbb, személyiségét is érintő jelentéseket régi tanítványa, Straub F. Brunó adta – írja közösségi oldalán az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL). Mint részletezték, Straub F. Brunó másodéves medikusként 1932-től dolgozott Szent-Györgyi Albert mellett Szegeden, egyik kedvenc tanítványa és az izomkutatásokban Banga Ilonával együtt fontos tudóstársa lett, a háború után pedig a szegedi, majd Szent-Györgyi Albert disszidálása után a budapesti egyetemen az utóda.
A hírszerzés 1955 októberében társadalmi kapcsolatként lépett Straubbal érintkezésbe, mivel voltak a külföldi tudományos világhoz széles körű összeköttetései. 1956 után újra felvették vele a kapcsolatot, de már
nemcsak mint informátort kívánták használni, hanem a fokozatosság elve alapján titkos munkatársnak szervezték be.
„Kutató” fedőnéven a nemzetközi tudományos élet területén alkalmazták, valamint „a nyugaton élő magyar származású szakemberekről” kértek tőle információkat. Külföldi útjai előtt rendszeresen megkapta az állambiztonság eligazítását, és kidolgozott terv alapján kellett a feladatait végrehajtania. Ügynöki megbízatását végül 1968-ban megszüntették azzal az indokkal, hogy mint hivatalos kapcsolat is el tudja látni az operatív megbízatásokat, ehhez „komoly tudományos és társadalmi funkcióinál fogva” nincs szükség a tartótiszttel való szoros együttműködésre.
„Munkaterületéhez” tartozott tehát régi mesteréről, Szent-Györgyi Albertről is információkat szolgáltatni. „Kutató” jellemzéséből tudható, hogy csak korlátozottan adott írásos jelentéseket, vele az együttműködés inkább szóban történt. De így is maradt fenn néhány Szent-Györgyi Albertről készült jellemzése, és még ezekben az állambiztonságnak készült összegfoglalókban is a legnagyobb tisztelettel beszél egykori tanáráról. „Nagy nemzetközi elismerése kétségkívül annak is tulajdonítható, hogy magával ragadó egyéniség, a tudós és művész keveréke” – írta egy 1957-es jelentésben.
Szent-Györgyi Albertről a legközvetlenebb és legaktuálisabb információkat Straub az 1961 őszi amerikai útja során szerezte be. Egy egy hónapos meghívásnak köszönhetően alkalma nyílt meglátogatni számos Egyesült Államokban élő magyar tudóst. Előzőleg itthon gondosan eligazították az egyes személyek tanulmányozásáról,
Szent-Györgyivel kapcsolatban feladata megtudni, milyen a jelenlegi állásfoglalása Magyarországgal szemben
– hangzott az iránymutatás.
Bostonból egy napra kiutaztam Woods-Hole-ba, ahol Szent-Györgyi Albert él és dolgozik. Majdnem egy napot töltöttünk együtt, megmutatta laboratóriumát és elbeszélgettünk személyekről, intézményekről, a magyarországi helyzetről. Nagyon udvarias és kedves volt és amikor elmondottam neki, hogy 1956 óta mi változott meg, sokszor mondotta, hogy nagyon örülök
– számolt be Straub az egykori tanárával történt találkozásról, majd kitért az emigráns tudós életstílusára, anyagi helyzetére, az amerikai körülményekhez való viszonyára.
Operatív szempontból Straub egyik értékes információja, ami a legtöbb összefoglaló jelentésben visszaköszön, 1963-ból származik: „Felesége halála óta Szent-Györgyi általános politikai nézetei változáson mentek keresztül. Ennek okai: Felesége volt a negatív visszahúzó erő.” Borbíró Márta volt az, „aki Szent-Györgyi jobboldali nézetei kialakításában nagymértékben befolyásolta” – olvasható az ÁBTL bejegyzésében.
Straub F. Brunó volt később az Elnöki Tanács utolsó elnöke, vagyis a Magyar Népköztársaság államfője, aki Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök előtt volt hivatalban.
