Nem tudni a megbízás körülményeiről
Cikkünkben összegezzük azt is, hogy mik a vád legfőbb érvei, és erre a védelemnek mi a válasza. Amit az elején fontos leszögezni,az az, hogy a bizonyítékok alapján nem tudni semmit az állítólagos megbízás körülményeiről: Gyárfás mikor, hol, és hogyan bujtotta fel Portikot az emberölésre. Ezzel a védelem is érvelt, az ügyészség válasza erre, hogy a felbujtó akkor is felelősségre vonható, ha az ügy jellege miatt nem állapítható meg, pontosan hol és mikor valósult meg a rábírás. Erre egy jó példa az Aranykéz utca robbantás, amiben Portikot úgy ítélték el, hogy nem lehet tudni, pontosan mikor és hol adta ki a parancsot Boros Tamás kivégzésére.
Portik szerint parancsba kapta Gyárfás behálózását
Portik ellen szól, hogy a gyilkosságért jogerősen elítélt Rohác bizonyíthatóan az ő bérgyilkosa volt, aki Magyarországon kizárólag neki és két egykori cégtársának dolgozott (utóbbi két személy a Fenyő-merénylet idején le volt tartóztatva gazdasági bűncselekmények miatt). Portikra vallott több tanú is, illetve a hatóság által lefoglalt hangfelvétel, amin Portik többször is kijelentette, hogy Gyárfás megrendelésére ő ölette meg Fenyőt. Az Energol-vezér védekezése röviden úgy foglalható össze, hogy nem is Rohác a gyilkos, a tanúk hazudnak és koncepciós eljárásba rángatták bele, amihez neki semmi köze, a hangfelvételt pedig a néhai Drobilich Gábor és a rendőrség megbízásából készítette, hogy csapdát állítson Gyárfásnak. Drobilich már nem tud védekezni, hiszen néhány éve meghalt, a rendőrség pedig azt mondja, hogy nem kapott a maffiózó ilyen felkérést tőlük.
Élet-halál harc a Nap-keltéért
Gyárfás esetében az ügyészség azt emelte ki, hogy élet-halál harc folyt a két egykori médiacápa, Gyárfás és Fenyő között, az úszószövetség volt elnöke pedig a játszma végleges lezárása érdekében ölette meg riválisát. A legismertebb a konfliktusok közül, hogy Fenyő meg akarta szerezni Gyárfástól a Nap-kelte című televíziós műsor szerkesztési jogát. Utóbbi 2010 előtt a legbefolyásosabb közéleti műsor volt, a különböző politikusok, miniszterek, miniszterelnökök egymásnak adták a kilincset. A Nap-kelte a kereskedelmi televíziók megjelenése előtt, de még utána is szinte korlátlan befolyást és hatalmat jelentett. Fenyő egy darabig, egy külsős cég segítségével meg is szerezte a szerkesztési jogot, ám egy bírósági döntés 1996 október 11-én Gyárfásnak adott igazat. A védelem szerint ez az a pont, amikor véget ért a gazdasági háború a két üzletember között, innentől kezdve megszűnt a konfliktus.
A vádhatóság szerint ez azonban nincs így: Gyárfás ugyanis megtudta, hogy Fenyő még 1997-ben sem hagyott fel azzal, hogy tönkretegye, és megverette egyik vádlott-társát, hogy egy gazdasági ügyben az exúszóelnök ellen valljon. Ezért döntött úgy, hogy megöleti Fenyőt. A védelem szerint viszont nincs bizonyíték arra, hogy a verésről, illetve arról, hogy Fenyő nem hagyott fel az ellehetetlenítésével, Gyárfás tudomást szerzett.
A rejtélyes hangfelvétel