Draskovics Tibornak, a Gyurcsány-kormány volt pénzügyminiszterének, jelenleg a BKK igazgatósági elnökének és Walter Katalinnak, a BKK vezérigazgatójának az Index birtokába jutott levelezéséből kiderül:
a 2020 óta változatlan évi 7,4 milliárd forintos összeg helyett a Lázár János vezette minisztérium utolsó ajánlata 8,6 milliárd forint volt.
Ezt a főváros és a BKK nem fogadta el, így december 31-én a szerződések lejártak, a fővárosi önkormányzat ezzel elveszítette jogát a HÉV és az agglomerációs Volánbusz-járatok menetrendjének alakítására, és megszűnt a közös Budapest-bérlet jogi alapja. A levelezésből úgy tűnik: a főváros tudatosan döntött a megállapodás helyett az együttműködés felszámolása mellett, ami miatt Karácsony Gergely főpolgármester rögtön a kormányt hibáztatta.
Valójában mi sem értjük, hogy mi történik. Van egy működő rendszer, ami mindenkinek jó, azonban Lázár Jánosnak lehet, hogy nem. A pénzügyi vitáknak, amik felmerülnek, semmi közük a Budapest-bérlethez
– összegezte Karácsony Gergely az RTL híradó január elsejei adásában az álláspontját. Az Index birtokába került levelezés szerint a főpolgármester nem mondott igazat.
Informálták Karácsonyt
Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója a BKK igazgatósági tagjainak címzett levelében azt írja: „December 20-án az ÉKM (a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium – a szerk.) informálta a fővárost, hogy nem kívánja meghosszabbítani az agglomerációs megállapodást, mivel a főváros nem ment bele az időközben teljesen eltúlzott követelés megfizetésébe.” A számok szintjen ez azt jelenti, hogy 6,5 milliárd forint volt az eredeti, 2016-os, Tarlós István-féle megállapodás, 2020-ra már ehhez képest 7,4 milliárdot kért az állam, tavaly sikerült ugyanezen a szinten zárni, idén 9,2 milliárdot, majd utolsó ajánlatként 8,6 milliárd forintot követelt az állam.
2023-ra a háromévnyi infláció és energiaár-emelkedés hatását követően végső ajánlatként 8,6 milliárd forintot kért volna a Lázár János vezette tárca – ez 16 százalékos emelés lett volna.
Draskovics Tibor korábbi pénzügyminiszter – aki Karácsony Gergely delegáltjaként tölti be a BKK elnöki posztját négy éve – a levelezésben azt írta: „Több lehetséges forgatókönyvet kell felállítani, és hatásukat elemezni. Ezt a munkát én széles horizonton gondolom, akár a jelenlegi tarifapolitika alapvető átgondolását, az e-jegy-ügyek halasztását, a BKK szerepét is beleértve.”
Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója a teljes igazgatóság számára kiküldött levelében rögzíti: „Végig szorosan egyeztettünk Tiborral”, Gyurcsány Ferenc volt pénzügyminiszterének szerepére utalva.
A Karácsony által kinevezett BKK-vezérigazgató, Walter Katalin levelezéséből kiderül: valójában a kormány utolsó ajánlata a három éve változatlan költségszint 1,2 milliárd forintos emelését jelentette volna, amit inkább elutasítottak, vállalva ennek következményeit a Budapest-bérletre és az agglomerációs együttműködésre.
Karácsony Gergelynek Lázár Jánossal kellene tárgyalnia?
A Budapest-bérlet megszűnésének hírére hevesen reagált az Orbán-kormány volt közlekedésügyi államtitkára, Vitézy Dávid is. A korábban a BKK-t is vezető, a Budapest-bérlet koncepciójának megalkotásában kulcsszerepet vállaló Vitézy mind a minisztériumot, mind a fővárost hibáztatja amiatt, hogy idáig jutottak a dolgok. Szilveszteri bejegyzésében azt írta, továbbra is csak egy megoldást lát:
Karácsony Gergely főpolgármester és Lázár János közlekedési miniszter kezdjék együtt az újévet, zárkózzanak be, és ha már a BKK és a MÁV szintjén nem sikerült, addig ne jöjjenek ki, míg nem állapodnak meg egy tartós megoldásban.
Vitézy számításai szerint egyébként az egész vita a budapesti közösségi közlekedés éves költségvetésének egy százalékát jelentő kétmilliárd forintos összegről szól, a most kiderült részletek szerint még ennél is kevesebb, 1,2 milliárd forintnyi összeg volt az, ami már nem fért bele a tízmilliós jutalmakat osztogató Karácsonyéknak.
