Áder János: A mai fogyasztásunk fenntartásához csaknem két Földre lenne szükségünk

Például a vas még 65 évig, a réz még 40 évig, az arany pedig már csak 21 évig bányászható.

Forrás: MTI2024. 03. 06. 22:47
ÁDER János
Tatabánya, 2024. március 6. Áder János korábbi köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke elõadást tart a fenntarthatóságról a tatabányai Árpád Gimnáziumban 2024. március 6-án. MTI/Bodnár Boglárka Fotó: MTI Fotószerkesztőség/Bodnár Boglárka
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– A mai életvitelünk és fogyasztásunk hosszú távú fenntartásához a Föld bolygón található erőforrások csaknem kétszeresére lenne szükség – jelentette ki Áder János szerdán Tatabányán, az Árpád Gimnázium tanulóinak A „Dobd el!”-kultúrától a fenntartható fejlődésig címmel tartott előadásán.

– A Föld elvolt akkor is, amikor mi még nem voltunk a hátán, és ellesz nélkülünk is – hívta fel a mintegy 100 fős, leginkább diákokból álló hallgatóság figyelmét a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke.

A korábbi köztársasági elnök azt mondta, azért járja az országot, és azért beszél kisebb-nagyobb közösségek előtt a környezetvédelmi problémákról, mert mindannyian azt szeretnénk, hogy a Kárpát-medence és Magyarország azt az arcát mutassa, amit ma ismerünk.

Grafikonokkal és képekkel kísért bemutatójában kiemelte, hogy 1920-tól napjainkig négyszeresére nőtt az emberiség létszáma, ezzel egy időben nyolcszor akkora ütemben bővült az emberek által elfogyasztott víz mennyisége, az energiafelhasználás pedig háromszor volt gyorsabb a népességnövekedésnél.

Beszélt arról is, hogy a készleteink nagysága 4,5 milliárd éve változatlan. Míg 50 év alatt négyszeresére nőtt a nyersanyag-felhasználás, a mai ismereteink szerint a vas még 65 évig, a réz még 40 évig, az arany pedig már csak 21 évig bányászható.

Előadásában a bolygó erőforrásainak bemutatása mellett ismertette az egyre fogyó víz problémáját, melyhez különböző termékek „vízlábnyomát” emelte ki, valamint szólt arról is, hogy a „Dobd el!”-kultúra mekkora környezetszennyezést és energiapazarlást okoz.

Közölte, hogy Magyarországon évente egy lakosra számítva 66 kilogramm élelmiszert dobnak ki.

Áder János kitért arra is, hogy Európában az eladott ruhadarabok egyharmada a szemétben végzi, ez is tehet arról, hogy a globális szén-dioxid-kibocsátás 10 százaléka a textiliparhoz kötődik, de jelentős, mintegy 5 százalékos az elektronikai szektor kibocsátása is, miközben egy mobiltelefon legyártásához 13 ezer liter víz szükséges.

A korábbi köztársasági elnök úttörő és gazdaságosan működő, magyar fiatalok által fejlesztett eljárásokat mutatott a diákoknak, melyek egy-egy környezetvédelmi problémára kínálnak megoldást.

Szó volt a műanyagokat lebontó baktériumkoktélról, a komposztálható gyorséttermi evőeszközökről, az élelmiszer-hulladékból 72 óra alatt talajjavításra alkalmas anyagot készítő berendezésekről.

Áder János a hallgatóság soraiból érkezett kérdésre közölte, hogy

az Európai Unióban megszületett a döntés, hogy 2035-től csak elektromos autót lehet üzembe helyezni, ehhez pedig akkumulátor kell.

Akik egy akkumulátorgyár távolabbi vagy közelebbi környezetében élnek, joggal várják el, hogy ne legyen esély a balesetre. Az Országgyűlés elfogadta, hogy január elsejétől az Európában használatos legszigorúbb környezetvédelmi szabályokat alkalmazzák Magyarországon – tette hozzá.

Borítókép: Áder János korábbi köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke előadást tart a fenntarthatóságról a tatabányai Árpád Gimnáziumban 2024. március 6-án (Fotó:MTI/Bodnár Boglárka)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.