Valakiről a beleegyezése nélkül hangfelvételt készíteni jogellenes, ennek alapvetően polgári jogi szankciói vannak, bizonyos esetekben azonban büntetőjogi relevanciával bírhat – mondta a Magyar Nemzetnek ifjabb Lomnici Zoltán, akit Magyar Péter, Varga Judit volt igazságügyi miniszter volt férjének kijelentései kapcsán kérdeztünk.
Mint ismert, korrupciós ügyben, a Schadl–Völner-ügyet érintő két témában hallgatták meg a nyomozó ügyészek Magyar Pétert múlt szerda délelőtt. Varga Judit exférje vallomásában azt állította, hogy bizonyítékai is vannak, de ezeket továbbra sem mutatta be. Azt ígérte, a március 26-i következő alkalomra viszont magával hozza majd a hangfelvételeket, és ha lehet, ezeket nyilvánosságra is fogja hozni. A Facebookon most azt ígérte: „március 26-án 9.00 órakor, mielőtt belépek az ügyészség épületébe, közzéteszem a YouTube-csatornámon és itt is azt a felvételt, ami bizonyítja az állításaimat”.
Egy hétfői vidóban azt is jelezte, hogy ezen a volt felesége, Varga Judit lesz hallható, aki az igazságügyi rendszer működéséről beszél.
Állítása szerint felesége azzal indokolta, hogy nem mond le, hogy ezt ebben a „maffiaállamban” nem teheti meg. Magyar Péter azt is mondta, hogy ezeket a hangfelvételeket ő maga készítette, tehát titokban felvételt készített a saját feleségével folytatott beszélgetésről. Elismerte, hogy tettére „nem büszke”, viszont azzal magyarázta, hogy ezzel akarta megvédeni családját.
A Századvég jogi tanácsadója ennek kapcsán kifejtette:
- A Polgári Törvényköny deklarálja, hogy képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.
- Ez alól kivételt képez a tömegfelvétel és a nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel, melyek esetében főszabályként nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához.
- Az Alkotmánybíróság határozata kimondja, hogy a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja; azonban az nem járhat a magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.
- A rejtett kamerával készült felvétel felhasználása sértheti a közéleti szereplő képmáshoz és hangfelvételhez való jogát.
- Rejtett kamerával készített felvétel közérdeklődésre számot tartó okra, közéleti vitára hivatkozással automatikusan minden további mérlegelés nélkül nem használható fel.
Manipulált felvételről is szó lehet?
Az alkotmányjogász elmondta: a XXI. századi tudomány és technológia fejlettségére való tekintettel, maximálisan adottak a technikai feltételei annak, hogy bárki, speciális tudás vagy szakirányú képzettség nélkül manipuláljon felvételeket, vagyis megvágja azokat, vagy akár – a mesterséges intelligencia (a továbbiakban: AI) segítségével – más természetes személy hangjával mondjon/mondasson fel egy megírt szöveget. Mint mondta, az úgynevezett „mélyhamisított hangfelvételek” (audio deepfake) manapság főleg az AI segítségével jönnek létre, és
meghallgatva aligha vagy nehezen különböztethetők meg a hangfelvételektől, amint erre például a Német Szövetségi Információtechnológiai Biztonsági Hivatal (BSI) is évek óta felhívja a figyelmet.
A jogi szakértő kifejtette: a hazai baloldalon bevett gyakorlat a hamisított hangfelvétellel való támadás, kölcsönös vádaskodás: így például 2020-ban, a gödi baloldal belháborújában a Momentum azzal vádolta Gyurcsány Ferencéket, hogy meghamisították az általuk közölt, hatásszüneteket tartalmazó hangfelvételt, habár a Momentum felvétele is furcsán, mondat – sőt, szó – közepén elvágva ér véget – így azt nem lehetett tudni, hogy ők mit vágtak le a felvételről. Az alkotmányjogász szerint az ilyen bizonyítékok bíróságokon való elfogadhatóságának legfontosabb kritériuma, hogy azok először menjenek át a hitelesség próbáján: minden kétséget kizáróan be kell bizonyítani, hogy az adott felvétel valódi-e, és eredeti formájában őrizték-e meg.
Mi történik hamisítás esetén?
Magyar Péter elmondta, hogy bizonyítékokat fog átadni az ügyészségnek. Amennyiben ezek a „bizonyítékok” manipulált hangfelvételek, úgy felvetődik a Btk. 271. § szerint, hatóság félrevezetésének vétsége, amely alapján aki hatóságnál büntetőeljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan – és a 268. § esete nem áll fenn –, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő – részletezte Ifj. Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogász elmondta:
a bizonyíték hamisítása alkalmas a választások tisztaságának megkérdőjelezésére.
A demokratikus intézmények védelme indokolja, hogy a Büntető Törvénykönyvben külön tényállás és szigorúbb büntetési tételek szankcionálják a bizonyítékhamisítás esetét. Mint részletezte: a törvény büntetni rendeli a becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítését, és nyilvánosságra hozatalát.
A nagy nyilvánosság előtti elkövetés ténye fokozza a cselekménynek a társadalomra veszélyességét, ezért minősített esetként súlyosabban büntetendő.
A szakértő elmondta: amennyiben a hamis felvételt hatósági eljárásban bizonyítékként használják fel, hamis vád vagy hamis tanúzás valósulhat meg, amelyek – komplex jogi tárgyukra tekintettel – a becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítéséhez, és nyilvánosságra hozatalához kapcsolódó bűncselekményt konszumálják. Felmerülhet például a hamis vád,
amely szerint aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol, más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
„Megjegyzendő, hogy a hatóság félrevezetésének vétségét valósítja meg az elkövető akkor is, ha el sem követett bűncselekmény elkövetését jelenti be a hatóságnak. Ez a magatartása az igazságszolgáltatás érdekeit sérti, mert olyan terület felé irányítja a hatóság munkáját, ahol nem követtek el bűncselekményt. A Kúria Bfv.III.1.463/2021/13. e körben rögzíti, hogy amikor az elkövető más bűncselekmény ismeretlen személy által megvalósítását állítja, a bűnüldöző hatóság munkáját olyan terület felé irányítja, ahol bűncselekmény ténylegesen nem történt, nehezítve ezzel a valóság felderítését, illetve a bűnmegelőző feladatok teljesítését” – részletezte a szakértő.
Magyar Péter bosszúja 
