Hatalmas fejlődés óriási veszteségekkel
Bár a kilencvenes években új fejezet kezdődött a hazai autópálya-építések terén, 1996-ban elérte az országhatárt az első gyorsforgalmink, az M1-es, és 1994-re kiépült az M0-s autóút a teljes déli szektorban, a rendszerváltás követő évtized így sem hozott áttörést.
Ez főleg azért volt, mivel nem volt elég forrása az államnak, ezért egyedüli megoldásként a magántőke jöhetett szóba, pontosabban a PPP-konstrukció.
Az előnytelen szerződések, amelyekkel megépült az M5-ös, majd később az M6-os autópálya, óriási károkat okoztak a költségvetésnek. Az 1994 és 2008 között megkötött sztrádakoncessziókon keresztül több száz milliárdot bukott az állam.
Előnytelen megállapodásokkal ugyan, de a 2000-es években ezzel együtt óriási fejlődésen ment keresztül a magyar gyorsforgalmi hálózat:
- az M5-ös autópálya 2006-ban érte el Röszkét és a szerb–magyar határt (másodikként a hazai gyorsforgalmik között),
- az M3-as autópálya 2007-ben Nyíregyházát kötötte be a hazai hálózatba,
- az M8-as autópálya rövid szakasza ugyancsak 2007-ben épült ki a dunaújvárosi híddal,
- az M7-es autópálya 2008-ban csatlakozott az országhatárhoz Letenyénél,
- az M0-s autóút keleti és északi szektora szintén 2008-ra készült el,
- az M30-as 2004-ben érte el Miskolcot,
- az M6-os és M60-as autópályák pedig 2010-ben Pécset is rákapcsolták az országos hálózatra.
Az M6-os bár nemsokára eléri az országhatárt, az autópálya létjogosultságát a megépítése óta is rengeteg vita övezi. A forgalomszámlálási adatok alapján ugyanis kérdéses, hogy indokolt volt-e autópályaként megépíteni, főleg, hogy a Szekszárd alatti szakaszon a tízezret sem éri el a napi gépjárműszám.






















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!