Nagyságrendileg húszezer új építésű lakóingatlan áll kivitelezés alatt, amiből a mostani szerződésekből kiindulva az idén megközelítőleg 15 ezer készülhet el, ezzel párhuzamosan 180 ezer lakást újíthatnak fel – közölte az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ). Koji László, az ÉVOSZ elnöke úgy fogalmazott, hogy mindkét szegmens elmarad a várakozásoktól.
Míg előbbinél 35 ezer új lakás építését tartanák optimálisnak, utóbbinál a korábbi években az ágazat több mint 200 ezer lakás felújítását is el tudta végezni.
Ezért a szakszövetség szerint a lakásépítés területén fontos a Magyar Nemzeti Bank zöld otthonteremtési programjának újraindítása, amely a magasabb inflációs környezetben is kedvező kamatozású hitellel segíti a lakásépítést. A lakásfelújítást pedig az ÉVOSZ által is szorgalmazott – egyebek mellett kamattámogatott hitelt is tartalmazó – Otthonfelújítási Program elindítása erősítheti fel.
Közölték, 2024-ben kevesebb állami és önkormányzati megrendelésre lehet számítani, ez ugyanakkor a magánszektornak jó hír, hiszen több lesz az elérhető szabad kapacitás.
Ezáltal a korábbi évek trendjével ellentétben
2024 elejétől kínálati piac jellemzi az építésgazdasági értéklánc – tervezés, kivitelezés, projektmenedzsment, épületüzemeltetés és -fenntartás, építőanyag-gyártás, építőanyag-kereskedelem – egészét. Mindez pedig azt jelzi, hogy a szabad kapacitások meghaladják a fizetőképes keresletet.
A szervezet szerint 2024 legnagyobb kihívása az építésgazdasági értéklánc szereplői számára a hatékonyság javítása lesz. Ennek első eleme a működésben és a projektek megvalósításában is a költségcsökkentés, a képzés, a munkaerő kiváltásának módozatai.
Arra is kitértek, hogy idén az építőipar a termelés csökkenésére számít a cégek véleményét és a 23,5 százalékkal alacsonyabb rendelésállományt figyelembe véve. A magas hitelkamatok, a képzett munkaerő hiánya és az alapanyagok áremelkedése is mérsékli az ágazat teljesítményét.
Az ÉVOSZ az építőanyagok árainál az év első felében stagnálást, a második felétől pedig enyhe árnövekedést vár. Azoknál az építőipari anyagoknál lehet számottevőbb áremelkedés, amelyek előállításához az átlagosnál nagyobb energiafelhasználásra és import alapanyagokra van szükség, ez utóbbinál az euró/forint árfolyamváltozása is befolyásoló tényező.
Az ÉVOSZ arra is felhívta a figyelmet, hogy
2022–2024 között a szakmából várhatóan nyugdíjba vonulók száma mintegy húszezerrel haladja meg az építőipari munkaerőpiacra belépőkét.
Ezért bővülhet a külföldi vendégmunkások száma, ahol álláspontjuk szerint a hangsúlyt a szakképzett munkaerőre kell helyezni, akikért már a nemzetközi munkaerőpiacon kell versenyezni. Mindezek mellett az idén várható erősebb piaci versenybe unión kívüli székhelyű vállalkozások is bekapcsolódnak. A verseny tisztasága a mostaninál nagyobb piaci ellenőrzést igényel – olvasható az ÉVOSZ közleményében.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kurucz Árpád)
