A Gyurcsány–Bajnai-időszak végén fogalommá vált a nokiásdoboz, amely az úgynevezett Hagyó-ügy kapcsán jelent meg a sajtóban. De mi is volt az úgynevezett Hagyó-ügy?
Hajdú László volt rákospalotai szocialista polgármester még 2010-ben, a 168 Órának nyilatkozva a belső pártviszály okaként többek között Hagyó Miklós és Horváth Csaba 2006-os főpolgármester-helyettesé „érkezését” jelölte meg, akik „egészen új gondolkodásmódot hoztak, már ami a főváros és a párt dolgainak pénzügyi kezelését illeti”. Az akkori időszak megértéséhez fontos tudni, hogy Demszky Gábor 2006 októberében ugyan még egyszer, utoljára győzött a főpolgármester-választáson, de nagyon meggyengült, és teljesen kitetté vált a koalícióban többségi képviselettel rendelkező szocialistáknak.

Az MSZP-nek ekkortájt nem volt erős fővárosi politikusa, a korábban a párt budapesti elnökeként ismert Lendvai Ildikó az országos politikát választotta. A kialakult hatalmi vákuumban egy fiatal, a háttérben a szálakat ügyesen mozgató politikus, Hagyó Miklós erősödött meg.
Már 2004–2005 tájékán jeleztük a párt fővárosi érdekeltségű vezetőinek, így Lendvai Ildikónak, Kiss Péternek és Hiller Istvánnak, hogy Hagyó nyomulása egyre kezelhetetlenebb, nem tartja tiszteletben az MSZP íratlan szabályait, csak a pozíciók érdeklik. 2008 nyaráig semmiféle visszajelzést nem kaptunk, csak akkor tértek észhez, amikor már az ő hatalmukat is veszélyeztette
– mondta 2010-ben egy szocialista politikus a Magyar Narancsnak. A balliberális hetilap szerint Hagyó felemelkedésében fontos szövetséges volt Tüttő Kata jelenlegi főpolgármester-helyettes, Tóth Csaba volt zuglói parlamenti képviselő és Oláh Lajos, Gyurcsány Ferenc mai DK-frakciójának politikusa. Hagyó egy hosszú hadjárattal gyakorlatilag teljesen elfoglalta a fővárosi MSZP-t, és a legfontosabb főpolgármester-helyettes lett Demszky Gábor mellett.