Fideszes sikertörténetek Észak-Magyarországon

Komoly sikereket aratott a Fidesz–KDNP Észak-Magyarországon. A választópolgárok döntésének köszönhetően a kormánypártok négy kiemelt jelentőségű településen is visszahódították a városvezetés jogát a baloldaltól: Salgótarjánt és Gyöngyöst 10, Miskolcot és Egert pedig 5 év után vezetheti újra jobboldali polgármester ősztől.

Eger idegenforgalmi célpont és egyetemváros is egyben Fotó: Shutterstock Forrás: Shutterstock

Tíz év után hódította vissza Salgótarjánt a Fidesz–KDNP

Salgótarján sokáig az egyik legstabilabb baloldali bástyának számított, de a balliberális kormány 2006-os megszorításai, Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde és az azt kísérő rendőri brutalitás, valamint a szocialisták helyi belső konfliktusai elsodorták az 1994 óta regnáló baloldali városvezetést. Ez utóbbi akkora méreteket öltött, hogy az MSZP 2006 őszén végül nem a várost 12 éve vezető Puszta Bélát, hanem a Nógrád Megyei Közgyűlés akkori elnökét, Dóra Ottót indította polgármesterjelöltként. 

A regnáló polgármester nem nyugodott bele a szocialista párt döntésébe, és független jelöltként is rajthoz állt: Puszta Béla végül 12,32 százalékos eredményt ért el, így az MSZP-s Dóra hiába szerzett 39,09 százalékot, a Fidesz–KDNP jelöltje, Székyné Sztrémi Melinda 40,40 százalékos eredménnyel is győzni tudott.

A választás annyira szoros küzdelmet hozott, hogy mindössze 210 szavazatnyi előnnyel szerezte meg a polgármesteri címet az iskolaigazgatóból politikussá váló Székyné. A jobboldal a képviselő-testületben is szoros többséget szerzett. Négy évvel később, az Orbán-kormány első kétharmados parlamenti felhatalmazása utáni önkormányzati választáson megerősödött a Fidesz–KDNP Salgótarjánban: Székyné Sztrémi Melinda ezúttal már simán, 51,39:44,10 százalékos arányban győzte le Dóra Ottót, és a testületben is kényelmes többségre tettek szert a kormánypártok. 2014-ben ugyanakkor fordult a kocka: az MSZP, a DK és az Együtt támogatását is élvező Dóra Ottó rendkívül szoros küzdelemben, mindössze 50 szavazatnyi különbséggel győzött a regnáló kormánypárti polgármesterrel szemben, és a testületben is többségbe került a balliberális oldal. Salgótarján azóta is a baloldal kezén van, melyet Dóra Ottó halálát követően 2016-tól az MSZP-s Fekete Zsolt vezet (a szocialista politikus 2019-ben 54,25 százalékkal tudott győzni). 

Mindez 2024 őszétől megváltozik, a Fidesz–KDNP ugyanis 10 év után ismét lehetőséget kap a város vezetésére:

a választók június 9-i döntése értelmében a Fidesz–KDNP színeiben induló Kreicsi Bálint vezetheti Salgótarjánt, aki a vártnál talán könnyebben (46,58:36,56-os szavazataránnyal) verte meg a visszavonuló Fekete Zsolt helyett induló szocialista Huszár Mátét. Mindemellett a Fidesz–KDNP a képviselő-testületben is többséget szerzett, a kormánypártok tehát komoly lehetőséget kaptak arra, hogy újra fejlődő pályára állíthassák Salgótarjánt. A leendő polgármester, Kreicsi Bálint új szereplő a politikában. Az elkötelezett lokálpatrióta hírében álló Kreicsi a Hajrá, Salgótarján! Egyesület elnökéből lett a kormánypártok polgármesterjelötje, de már sikeres vállalkozóként is letette a névjegyét Salgótarjánban: az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karán diplomát szerző 47 éves Kreicsi Bálint 2007 óta a Nordtechnik Kft. egyik ügyvezetőjeként dolgozik. A salgótarjáni családi vállalkozásként működő Nordtechnik jelentős cégnek számít a híradástechnika, valamint az antennarendszerek, a rádióadók és adótornyok telepítése, átalakítása területén.

Tíz év után lesz újra jobboldali polgármestere Gyöngyösnek

A Fidesz–KDNP még Salgótarján visszavételénél is komolyabb eredményként könyvelheti el Gyöngyös visszaszerzését. A Heves vármegyei település – melynek szintén 10 év után lesz újra jobboldali polgármestere – még Salgótarjánnál is nehezebb terepnek számít a jobboldalnak. Gyöngyöst 1994 és 2010 között az MSZP vezette balliberális oldal irányította, a város polgárai tehát még a 2006-os események ellenére is kitartottak a baloldal mellett. A politikai felálláson a Gyurcsány–Bajnai-kormányok megszorításai is csak részben változtattak 2010-ben: a Fidesz–KDNP jelöltjeként induló Faragó László ugyan viszonylag könnyedén – 45,95:42,99-es szavazataránnyal – nyerte el a polgármesteri címet a várost 2002 óta vezető Hiesz Györgytől, a képviselő-testületbe mégis az MSZP juttatta be a legtöbb képviselőt. A jobboldal nem is tudta megvetni a lábát a városvezetésben, a 2014-es önkormányzati választás ugyanis a baloldal részbeni visszatérését hozta: a korábbi polgármester, Hiesz György 31,48 százalékos eredménnyel is győzni tudott az összesen hat polgármesterjelöltet hozó választáson. 

A képviselő-testület ugyanakkor a baloldal további visszaszorulását hozta, így a többség biztosítása érdekében Hiesznek jobbikos és fideszes alpolgármesterrel is együtt kellett dolgoznia.

A gyöngyösi választók nem díjazták a politikai társbérletet, így 2019-ben nemcsak újraválasztották Hiesz Györgyöt, de a képviselő-testület stabil baloldali többségéről is gondoskodtak. Érdekesség, hogy a polgármester mindössze 479 szavazattal tudott nyerni a Fidesz–KDNP jelöltjeként induló Klausmann Viktorral szemben, azaz a Borkai-ügy nélkül akár még szorosabb eredményt is hozhatott volna a gyöngyösi polgármester-választás. 

Talán nem meglepő, hogy a már 67 éves, és népszerűségéből veszítő Hiesz György nem állt rajtvonalhoz az idei önkormányzati választáson, amely végül a Fidesz–KDNP sikerét hozta:

a kormánypártok jelöltje, Szókovács Péter – 42,16:35,17-es szavazatarány mellett – könnyedén verte az MSZP–DK–Jobbik–Momentum jelöltjeként induló Végh Attilát. A képviselő-testületben ugyanakkor ezúttal sem lesz önálló többsége az új városvezetésnek, de egy képviselő megnyerésével már biztosítható lesz az eredményes döntéshozatal, ami jelentős könnyebbséget jelent a 2010–2014-es ciklussal ellentétben. Az ősszel hivatalba lépő új polgármester, Szókovács Péter háromgyermekes családapa és születése óta Gyöngyösön él. A négydiplomás Szókovács már 13 éve dolgozik a Mátrai Gyógyintézet személyzeti csoportvezetőjeként, ami előtt egy országos médiacég kereskedelmi és marketingvezetője volt. Az új városvezető az elmúlt években a Városom, szeretlek Egyesület elnökeként vett részt a gyöngyösi közéletben.

Öt év után tér vissza a jobboldali útra Miskolc

Miskolc a rendszerváltás után először 2002-ben választott baloldali polgármestert. Az MSZP–SZDSZ-színekben induló Káli Sándort 64,12 százalékkal választották meg, négy évvel később 56,31 százalékkal újrázhatott. A Fidesz–KDNP első kétharmados országgyűlési választási sikerét hozó 2010-es évben Miskolc azonban újra jobboldali városvezetést választott. 

A négy évvel korábban is starthoz álló Kriza Ákos 42,58 százalékos eredménnyel győzte le a 37,97 százalékot szerző Káli Sándor regnáló polgármestert, ráadásul a kormánypártok a képviselő-testületben is többséget szereztek.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Fidesz–KDNP sikeréhez a Jobbik önálló indulására is szükség volt. Az akkor még Vona Gábor vezetése alatt álló párt polgármesterjelöltje, Szegedi Márton 16,96 százalékot kapott. Kriza Ákos négy évvel később hasonló eredménnyel tudott újrázni: a kormánypárti polgármester 42,37 százalékot elérve biztosan előzte meg az MSZP–DK által támogatott és 33,26 százalékot szerző Pásztor Albertet, valamint a 20,53 százalékot elérő jobbikos Jakab Pétert. A képviselő-testület működését ezúttal is Fidesz–KDNP-s többség határozta meg. 2019-ben ugyanakkor ismét a baloldal került hatalomra Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye székhelyén. Az azóta elhunyt Kriza Ákos súlyos betegsége miatt nem vállalta az újabb megméretést, és bár az utódjának szánt kormánypárti polgármesterjelölt, Alakszai Zoltán nem vallott kudarcot a 40,83 százalékos eredményével, esélye sem volt a helyi ellenzék közös jelöltjével szemben. A 2010-es és a 2014-es voksolásokkal ellentétben az időközben baloldalivá váló Jobbik nem indított önálló jelöltet, hanem a DK–MSZP–Momentum–LMP–Párbeszéd–MMM által is jelölt Veres Pál mögé sorakozott fel, aki végül 54,8 százalékkal győzött. A testületi többséget szintén megszerezte a baloldali összefogás. 

Az idei önkormányzati választáson ugyanakkor Miskolc ismét visszatért a jobboldali útra, ami már csak azért is számít kiemelkedő eredménynek, mivel a miskolciak 1994 óta rendszerint két cikluson keresztül bízzák ugyanarra a politikai erőre Magyarország negyedik legnagyobb települését.

A siker még akkor is elvitathatatlan, ha figyelembe vesszük, hogy a Fidesz–KDNP helyzetét kétségkívül megkönnyítette, hogy Veres Pál polgármester nem kívánt újrázni, ráadásul a ciklus végére még a baloldali koalíció is szétesett. Ez utóbbit még a választási együttműködés kényszere sem tudta újra megteremteni, így a Fidesz–KDNP polgármesterjelöltje, Tóth-Szántai József végül 40,20 százalékos eredménnyel győzött. A jelentősebb kihívói közül Barkai László (DK–MSZP–Párbeszéd–LMP) 22,12 százalékot, Varga Andrea Klára (Momentum–Jobbik-Függetlenek–SZIVE) 13,54 százalékot, Lehoczki-Spider László (Nép Pártján) pedig 12,30 százalékot kapott. Miskolcon ráadásul még a Mi Hazánk is állított polgármesterjelöltet, ami viszont nem a kormánypárti jelölt esélyeit javította: Pakusza Zoltán végül 6,96 százalékot ért el. A képviselő-testületi többséget szintén a Fidesz–KDNP szerezte meg. Az új polgármester, az 53 éves Tóth-Szántai József rádiósból lett politikus. A Nonstop, a Rádió Ga-Ga és a Rádió M révén már 30 éve ismerhetik a hangját a miskolciak, a pályája során ráadásul vezetői tapasztalatra is szert tett: Tóth-Szántai a Nívó-díjas Rádió M cégvezetője és főszerkesztője, valamint a Helyi Rádiók Országos Egyesületének elnökségi tagjaként is ismert.

Eger öt év után ismét megszabadult a baloldaltól

Eger először a gyurcsányi megszorításokról, az őszödi beszédről és a rendőri brutalitásokról elhíresült 2006-os évben szabadult meg a baloldali városvezetéstől: az Egri Lokálpatrióták Egyesületének színeiben, de Fidesz–KDNP-s támogatással induló Habis László egy az egy elleni küzdelemben, 52,66:47,34 százalékos szavazatarány mellett győzte le a várost nyolc éve vezető szocialista Nagy Imrét. A képviselő-testületben ugyanakkor még masszív frakcióval vett részt az MSZP–SZDSZ, de ez négy évvel később megváltozott. Habis László 2010-ben már Fidesz–KDNP-s színekben indult és 54,27 százalékos eredménnyel győzött a megosztott ellenzék jelöltjei előtt. A testületben nagyon kényelmes többséget szereztek a kormánypártok, így a nem sokkal korábban hivatalba lépő Orbán-kormány támogatásával minden adott volt Eger fejlődésének biztosításához. Habis László 2014-ben is újrázni tudott, igaz, ekkor már csak az ellenzék megosztottsága mentette meg a polgármesteri székét: a politikus 38,3 százalékos eredményt ért el, míg a kihívói közül a jobbikos Mirkóczki Ádám 26 százalékot, a DK–MSZP–Együtt színeiben induló Szalóczi Géza pedig 19,07 százalékot kapott. A testületben továbbra is megmaradt a stabil kormánypárti többség, így a Fidesz–KDNP nem kényszerült arra, hogy érdemi következtetéseket vonjon le a polgármester támogatottságának jelentős visszaeséséből. A következő, 2019-es önkormányzati választásokon a baloldal egységesen felsorakozott a jobbikos Mirkóczki Ádám mögött, aki 47,6 százalékos eredményt ért el a 43,77 százalékig jutó Habis László polgármesterrel szemben. A Fidesz–KDNP a képviselő-testületben is kisebbségbe került, így Eger 13 év után a baloldal kezére került. 

A váltás ugyanakkor káoszt hozott a hevesi megyeszékhely életébe, a Mirkóczki Ádám mögötti baloldali összefogás tehát nem állta ki az idő próbáját.

Olyannyira nem, hogy a baloldal az idei önkormányzati választáson már nem is állt újra össze, melynek köszönhetően a Fidesz–KDNP jelöltje, Vágner Ákos 35,51 százalékkal győzni tudott. Az új polgármester főbb baloldali ellenfelei közül Mirkóczki Ádám (Civil Közéleti Egyesület) 26,52 százalékot, Pál György (DK–MSZP–Momentum–Párbeszéd), 12,57 százalékot, Domán Dániel (MKKP) pedig 8,17 százalékot ért el. Vágner Ákos sikerének értékét növeli, hogy két jobboldali ellenféllel is szembe kellett néznie: a korábban a helyi Fideszben politizáló Oroján Sándor 5,01, a Mi Hazánk színeiben induló Pápai Ákos pedig 4,35 százalékot ért el. 

Végezetül a Fidesz–KDNP a képviselő-testületben is stabil többségre tett szert, így minden adott, ahhoz, hogy Eger újra fejlődő pályára állhasson.

Eger leendő polgármestere új szereplő a város politikai életében. A 49 éves Vágner Ákos okleveles gazdasági agrármérnök, aki a Wikipédia oldalának tanúsága szerint „1997-től 2012-ig a Heves Megyei Agrárkamaránál dolgozott ügyintézőként, gazdasági igazgatóként, végül titkárként. 2007 és 2013 között a Magyar Agrárkamara területi koordinátora, 2013–2015 között a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves megyei igazgatója volt.” A tősgyökeres egri Vágner Ákos 2016 óta saját tanácsadó céget vezet, és „gazdasági területen munkálkodó szakemberként – csapatával közösen – az elmúlt négy évben több mint 20 milliárd forintnyi beruházási támogatáshoz juttatták Eger és térsége vállalkozásait”.