– Nagy mennyiségű robbanószer végzett egy személygépjárművel és utasaival egy szituációs gyakorlatban. Tűzszerészek biztosították a helyszínt, majd a helyszínelők vették át a terepet, hogy begyűjtsék a bűnjeleket – foglalta össze a csobánkai honvédségi gyakorlótéren tartott tanfolyami zárógyakorlat menetrendjét Sárfi Viktor őrmester, az MH Altiszti Akadémia kiképző alosztály kiképző altisztje.
A június 3–21. között zajló kurzuson nem ez volt az első alkalom, hogy a katonák ilyen helyzettel találkoztak. Eleinte kiképzőikkel járták körbe a fenyegetett szakaszokat és segítséggel végezték a helyszínelést, később viszont már önállóan teljesítették a kiszabott feladatokat. A tanfolyam haladtával a megszabott időkeret is egyre szűkült, amit a túl lassú vagy átlagosnál gyorsabb, könnyedébb feladatvégrehajtás esetén tovább csökkentettek. Cél a hatékonyság és a precízség – mutattak rá az oktatók.
A legnagyobb akadályt is le kell küzdeni
– Helyszínelőink a bevett eljárásrend szerint először megbeszélést folytatnak a tűzszerészekkel, majd megbizonyosodnak róla, hogy nem fenyegeti másodlagos veszélyforrás a munkájukat. A zárógyakorlatra most másfél órát kaptak, ami életszerű, hiszen misszióban a fenyegetettség függvényében tíz perc és két óra között mozoghat a rendelkezésre álló idő.
A legnagyobb akadály azonban nem az időkeret, hanem az, hogy az egyes csapatokban különféle alakulatból érkező katonák működnek együtt.
Nem ismerik egymást, itt kell összekovácsolódniuk – magyarázták.
A háromhetes esemény végére a kiképzendők már biztos kézzel azonosították a bűnjeleket, amihez elméleti ismereteket is szereztek. – Ez a kurzus a robbanótest-mentesítési alapozó tanfolyam tananyagának felelevenítésével kezdődött, majd megtanultuk a nem látható nyomok, például ujjlenyomatok begyűjtését, csomagolását és előhívását. Steril kesztyűben dolgozunk, amit minden egyes begyűjtött bűnjel után cserélünk, illetve maszkot viselünk, hogy ne szennyezzük össze a nyomokat a saját DNS-mintánkkal – fogalmazott Balog Norbert százados.
Hálózatban gondolkodnak
Az MH Kiber- és Információs Műveleti Központ beosztott tisztje elmondta, hogy hálózatban gondolkodnak, vagyis minden bűnjelet megvizsgálnak, amiből kideríthető a robbanóanyag származási helye vagy felgöngyölíthető a beszállítói lánc, azonosítható a telepítő.
A munkafolyamat nem ér véget ezen a ponton. A labor mélyelemzés alá veti a begyűjtött bűnjeleket, amik adott esetben törvényszéki bizonyítékokká válhatnak, míg mi, helyszínelők megvizsgáljuk, hogy az adott körzetben történt-e korábban hasonló esemény, illetve jelezzük, amikor új eszközt találunk.
A tanfolyam nem klasszikus vizsgaszituációval zárul, a résztvevők teljesítményét ugyanis az első pillanattól kezdve értékelik a kiképzők. Végül a háromhetes teljesítmény alapján ítélik meg, hogy ki alkalmas a harctéri helyszínelő feladatok ellátására. Ez a katonai hivatás különös felkészültséget igényel, hiszen az elvárt szakmai tudás mellett egy helyszínelőnek mindig készenlétben kell állnia a mozgósításra. A júniusi magyar kurzus résztvevői sikerrel vették az akadályokat, a tanulás az őszi NATO tanfolyamon folytatódik.
