Itt a fordulat: rengetegen jelentkeztek pedagógusképzésre, megszólalt a miniszter

A pedagógiai szakokra az idén csaknem 13 ezer embert vettek fel, kétszer annyit, mint 2022-ben – hangsúlyozta a kultúráért és innovációért felelős miniszter. Hankó Balázs hangsúlyozta: nőtt az intézményi autonómia, a versenyképesség, nagyobb lehetőség van a jelentkezőknek és az egyetemeknek az egymásra találásra. Úgy véli, a magyar egyetemek nemzetközi szinten is versenyképesek, hiszen már 12 hazai intézmény szerepel a világ egyetemeinek legjobb öt százalékában.

Fotó: MTI/Lakatos Péter

– Versenyképes és vonzó az új magyar felsőoktatás – jelentette ki a kultúráért és innovációért felelős miniszter csütörtök reggel tartott sajtótájékoztatóján, Budapesten. Hankó Balázs hangsúlyozta: a pedagógiai szakokra az idén csaknem 13 ezer embert vettek fel, kétszer annyit, mint 2022-ben.

Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

– A magyar gazdaság igényeit kiszolgálva minden második felvett tanuló műszaki, természettudományi, mérnöki, informatikai, agrár-, orvosi, egészségtudományi, tanári, tanítói területre nyert felvételt – sorolta. A miniszter kiemelte: a tanítóképzésnél, a gyógypedagógus-képzésnél és a pedagógusképzésnél 2022-höz képest a felvettek száma megduplázódott.

Hankó Balázs kitért arra is, hogy „átbillent a mérleg”: minden második felvett vidéki egyetemre került be. – A munka mellett egyre többen kívánnak diplomát szerezni, növekszik azoknak a száma is, akik harminc év felettiek, de most jelentkeztek egyetemi képzésre – tette hozzá, majd kiemelte: 

minden ötödik jelentkező harminc év feletti, azaz munka mellett képes a felsőoktatásban részt venni.

A tárcavezető beszélt arról is, hogy növekedett az intézményi autonómia: az egyetemek saját maguk dönthetnek arról, hogy mire, milyen irányba adnak pluszpontot, mennyit ér az emelt szintű érettségi, milyen sporttöbbletpontokat adnak. – Ez azt jelenti, hogy nőtt az intézményi autonómia, a versenyképesség, nagyobb lehetőségük van a jelentkezőknek és az egyetemeknek az egymásra találásra – hangsúlyozta, majd figyelmeztetett: ahány helyre jelentkezett a felvételiző, annyiféle pontja lett. – Ezért az Oktatási Hivatal folyamatosan áll rendelkezésre, hogyha a felvételizőnek kérdése van a pontszámokkal kapcsolatosan – hangsúlyozta.

Lapunk kérdésére Hankó Balázs kifejtette, miképpen tud  hozzájárulni a modellváltó egyetemek nemzetközi sikere a magyar diákok itthon tartásához. Szerinte a magyar egyetemek nemzetközi szinten is versenyképesek, hiszen már 12 hazai intézmény szerepel a világ egyetemeinek legjobb öt százalékában. A miniszter rámutatott: a felsőoktatást az segíti elő, hogy nemzetközi erőtérben is versenyképesek legyenek a magyar egyetemek.

Ha a versenyképes tudás itthon is megszerezhető, akkor a másik lényeges eleme a modellváltásnak az az, hogy összeépülnek, összefonódnak a magyar gazdaság szereplőivel, ami rögtön átvezet a magyar munkaerőpiacra is

– magyarázta.

Emlékeztetett arra is, hogy elindult a Pannónia-program, amely azt biztosítja nyolcezer diáknak, hogy tízmilliárd forintból elmenjenek egy külföldi egyetemre tanulni, és az ott megszerzett tudást itthon kamatoztathassák. – Lépünk előre a rangsorokban, versenyképes a tudásunk, és biztosítjuk azt az insightot is, ami más külföldi intézményekben tapasztalatot tud biztosítani. Azt gondoljuk, hogy az eredmények is azt mutatják, hogy jó az irány – összegzett a miniszter.

Megnőtt a diploma értéke

Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár azt mondta: a magyar modell működik. A felsőoktatás a magyar gazdaság és a magyar munkaerőpiac partnerévé vált az elmúlt három évben, amióta rugalmasabb, versenyképesebb környezetbe helyezték az egyetemeket – tette hozzá.

Az államtitkár nagyon fontos előrelépésnek nevezte, hogy emelkedett a pedagógusképzésekre felvettek száma, valamint hogy megerősödtek a vidéki intézmények. 

A modellváltás révén a vidéki egyetemek kiszolgálják a helyi igényeket és a gazdasági partnerekkel, piaci partnerekkel, társintézményekkel együttműködve elősegítik az adott térség fejlődését – magyarázta. 

Szerinte az elmúlt évek adataiból jól látszik, hogy a diploma értéke megnőtt: már másfélszeres bérszorzót jelent, és viszonylag hamar, egy bő hónap után elhelyezkedési lehetőséget ad. Vanó Renáta, az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettese közölte: 

a felvételizők augusztus 1-jéig kapják meg a besorolási döntést, ezt követően 15 nap áll rendelkezésükre jogorvoslatra, ha nem értenek egyet a döntéssel. 

Azok, akik nem jutottak be sehová vagy nem adtak be felvételi kérelmet az általános eljárásban, részt vehetnek a pótfelvételin, amelyre július 29-től augusztus 8-ig lehet jelentkezni – mondta, kiemelve: ekkor már csak egyetlen szak jelölhető meg.

– A pótfelvételi ponthatárait augusztus 29-én hirdetik ki, ezt követően az érintettek szeptember 6-ig kapják meg a hivatalos besorolási döntést. Aki sikerrel jár, az a rendes eljárásban felvettekkel együtt kezdheti meg a tanévet – mondta Vanó Renáta.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Lakatos Péter)