Új fafajták jöhetnek
A volt államfő egy korábbi kutatást idézett fel, amely szerint a megfigyelések azt mutatják, hogy az utolsó jégkorszak óta az erdészeti klímazónák százévente öt kilométert „vándoroltak” délről északra, de ez a folyamat mára jelentősen felgyorsult.
Czimber Kornél közölte: a klímaváltozás miatt ma már százszorosára gyorsult a folyamat, azaz évente tolódnak el öt kilométernyit a zónák északi irányba. Éppen emiatt ma érdemesebb az erdők esetében olyan fafajtákat – például olyan tölgycsemetéket – ültetni a mi égövünkön is, amelyek néhány évtizeddel ezelőtt Törökország vagy éppen Bulgária erdeiben érezték jól magukat.
Ennek a „gyorsított adaptációnak” érdekében a magyar erdészszakma már fel is vette a kapcsolatot mind bolgár, mind török erdészekkel a tőlünk délebbre őshonos, szárazságtűrőbb tölgyfélék tanulmányozása, betelepítése céljából.
Ezen a téren Tolna vármegyében már vannak is jó tapasztalatok a megváltozó éghajlati viszonyokat jól toleráló szürke tölggyel kapcsolatban – fűzte hozzá.
A szakember arra is kitért, hogy a mai kor vívmányait felhasználva, az erdőmérnökök a bioinformatika eszköztárát is használják az erdők megóvására, fejlesztésére, így oltóanyagok vagy bizonyos káros hatásoknak ellenálló egyedek létrehozására alkalmas szaporítóanyagok kifejlesztésére.
Czimber Kornél beszélt továbbá arról, hogy a magyar szakemberek tudását a világ más részein – így Algériában, Mongóliában – is alkalmazzák jelenleg, így – a többi között – leromlott állapotú erdők feljavítását célzó programok kidolgozásában vesznek részt magyar mérnökök.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!