A Nézőpont Intézet által ezer ember megkérdezésével végzett reprezentatív kutatás azt mérte fel, hogy a felnőtt magyar lakosság mennyire érzi problémásnak a fiatalok okoseszköz-használatát, illetve mennyire értenek egyet az új kormányrendelettel. Négy kérdést tettek fel: mire használják a leggyakrabban a gyerekek az eszközt, mennyire jelent problémát a telefonfüggőség a gyermekek körében, a válaszadók mit gondolnak arról, hogy 13 éves kortól csatlakozhat legálisan egy gyermek a közösségimédia-platformokhoz, és egyetértenek-e azzal, hogy ősztől az iskolákban a tanítási napokon nem lehet mobiltelefonokat használni, kizárólag oktatási céllal.
A válaszadók 65 százaléka szerint elsősorban szórakozásra használják a gyerekek az okostelefont, 21 százalék jelölte meg az információszerzést, 9 százalék a kapcsolattartást.
A válaszokból kiderült, hogy Magyarországon alig akad valaki, aki azt gondolná, hogy az okostelefon-használat ne jelentene valamilyen mértékben problémát a gyermekkorúaknak. A legsúlyosabbnak az alapfokú végzettségűek és a 40–59 évesek látják a helyzetet, 70, illetve 69 százalékuk gondolja úgy, hogy itt nagyon nagy baj van. Kevésbé borúlátóak a középfokú végzettségűek, illetve a budapestiek: 59, illetve 56 százalékuk gondolja ezt így. Ugyanakkor a legmegengedőbb budapestieknek is csupán a három százaléka érzi úgy, hogy nincs az eszközhasználattal semmiféle probléma.
Annak szabályozását, hogy a gyerekek 13 éves kortól csatlakozhatnak legálisan a közösségimédia-platformokhoz, a többség túl enyhének tartja. Egyetlen kivétel akad: a fővárosiak 47 százaléka mondja azt, hogy a szabályozás megfelelő, és csak 44 százalék gondolja, hogy túl enyhe. Ezzel a véleményükkel a budapestiek kilógnak az országos átlagból, ahol közel dupla annyian vannak a túl enyhe véleményt képviselők. A nem budapesti városlakók, illetve az alapfokú végzettségűek látnának a legszívesebben szigorúbb szabályozást, 60, illetve 66 százalékuk képviselte ezt az álláspontot.
