Kiderült, hány magyar költözött külföldre az EU-n belül

Még a félmillió főt sem közelíti azoknak a magyar állampolgároknak a száma, akik külföldön élnének. Az Európai Unió statisztikai hivatala pontos adatot közölt arról, hány honfitársunk él külföldön, de az is kiderül az adatokból, hogy számuk évek óta stagnál.

A magyarok 3,9 százaléka él az Európai Unió másik tagállamában. A valós arány ráadásul ennél is alacsonyabb, mivel az uniós statisztikai hivatal adatai nem tesznek különbséget a határon túli kettős állampolgárok között. Vagyis aki az Eurostat adatai szerint Szlovákiában vagy Romániában élő magyar, nagy valószínűséggel kettős állampolgár – írja a Mandiner az uniós statisztikai hivatal adataira hivatkozva.

A portál szerint tavaly összesen 376 045 magyar élt az Európai Unió valamely másik tagállamában, vagyis a lakosság 3,9 százaléka.

Az adatok ugyan nem tartalmazzák azokat, akik nem uniós országban élnek, ám számuk érdemben nem növeli a külföldön élő magyarok arányát. Nem igaz tehát, hogy több millió magyar honfitársunk hagyta volna el az országot, ahogy ezt Dobrev Klára és Magyar Péter rendszeresen hangoztatja.

Hová költöznek a magyarok?

A 376 045 EU tagállamban, de nem Magyarországon élő magyar több mint háromnegyede Németországban és Ausztriában él.

1. Németországban tartózkodik 193 660 fő, a külföldön élő magyarok 51,5 százaléka,
2. Ausztriában 99 679 fő, vagyis 26,5 százalékuk,
3. Hollandiában pedig 20 604 fő, 5,5 százalék.

Vagyis e három uniós ország ad otthont a más EU tagállamban élő magyarok túlnyomó többségének, 83,5 százalékuknak. Az uniós statisztikai hivatal adataiból kiderül, hogy a németországi lakhelyű magyarok 79,4 százaléka, az osztrák lakhelyűek pedig a 76,5 százaléka 20–64 év közötti, vagyis a munkaképes korú lakosság teszi ki a kivándoroltak több mint háromnegyedét. A legtöbben 30–50 év közöttiek.

Az elmúlt években az EU tagállamaiban élő magyarok száma alig változott.

A három fő célországban, vagyis Németországban, Ausztriában és Hollandiában haladja meg a kint élő magyarok száma a tízezer főt, a negyedik célállomás, Írország 9061 magyarnak ad otthont, ezt követően Csehország, Olaszország, Belgium és Franciaország ad otthont több mint ötezer magyarnak.

Magyarország nem számít kivándorló országnak, de akkor ki számít annak?

Az Eurostat adatai egyértelműen bizonyítják, hogy Magyarország nem tartozik azok közé az uniós országok közé, amelyekre jellemző az elvándorlás. A kettős állampolgárokkal együtt is csak a tizenkettedik hazánk az uniós rangsorban. Az uniós statisztikák azért is pontosak, mert a bejelentett lakhely vagy tartózkodási hely minden országban alapvető elvárás az odaköltözőktől.

Az uniós országok közül Romániát érinti legsúlyosabban az elvándorlás, a sokak által irigyelt keleti szomszédunk lakosságának 16,5 százaléka, azaz 3,15 millió román él másik uniós tagállamban. 

Az EU valódi kivándorlóországai

• Románia, a lakosság 16,5 százaléka él másik uniós országban,
• Horvátország, a helyiek 15 százalék él külföldön,
• Bulgária, 12,2 százalék hagyta el az országot,

míg Portugália lakosságának 9,4 százaléka él máshol.

 

A nagy lakosságszámú országok közül jelentős a más uniós országbeli munkavállalás a lengyelek és az olaszok körében is.

Németország a legnagyobb befogadó

Az uniós országok közül Németország ad otthont a legtöbb, más uniós államból érkezőnek, 4,6 millió uniós állampolgárnak. Németországban az uniós letelepedők mindössze 4,2 százaléka magyar állampolgár. A második célország – jelentősen lemaradva – Franciaország, ahol 1,5 millió más tagállambeli állampolgár él, 0,4 százalékuk magyar, alig több, mint 6000 fő. 

Németország és Franciaország szintén vezeti az uniós rangsort, ugyanis e két nagy országból költöznek el a legkevesebben másik EU-s tagországba. 

Szintén a legalacsonyabb az elvándorló Svédországból, Spanyolországból, Csehországból és speciális adottságuk miatt Ciprusról és Máltáról.

Az összes célországra igaz, hogy az európai vendégmunkásokat elsősorban

• a feldolgozóiparban,
• az egészségügyben,
• a mezőgazdaságban,
• az építőiparban
• és a szaktudást nem igénylő szolgáltatásokban foglalkoztatják.

Az unión belüli migráció elsődleges célja a magasabb kereset elérése és elsősorban a szomszédos országok között jellemző. Jó példa erre Magyarország-Ausztria, Lengyelország-Németország, vagy Portugália-Spanyolország. Az Eurostat adataiból az is kiderül, hogy nagyjából 50-60 ezer ázsiai ember él hazánkban, számuk nem emelkedett jelentősen az elmúlt években.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)