A modellváltás versenyképességi fordulatot jelent az egyetemek számára – jelentette ki Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára a Tranzit fesztiválon. Úgy folytatta, jelentős változás, hogy az intézmények államháztartási akadályokkal nem szembesülnek, magánjogi szerződéses alapokra helyezték forrásokhoz jutásukat, ami egyben teljesítményfinanszírozást is jelent.
Ezek az egyetemek a hallgatóknak jobb szolgáltatásokat tudnak nyújtani, a vidéki intézmények pedig a gazdasági szereplőkkel kötött megállapodásaik révén térségük fejlődésének motorjai lehetnek, miközben a hallgatókat a gyors munkához jutásban is segítik
– mutatott rá.
Jelentős nemzetközi előrelépés
Az államtitkár elmondta, hogy az elmúlt időszakban jelentősen javult az intézmények nemzetközi szerepvállalása, a hátrányos helyzetű térségekben élők felvétele ötven százalékkal nőtt, a tudományos teljesítményük harminc százalékkal erősödött, és nem mellékesen a munkaerőpiac számára jól képzett szakembereket biztosítanak. Hozzátette: a nemzetközi egyetemi rangsorokban is látható előrelépés,
ma már 12 magyar egyetem van a világ top öt százalékában, de a cél 2030-ra az, hogy legyen egy intézmény a világ legjobb százában, három pedig az európai rangsor első száz helyezettje között.
Varga-Bajusz Veronika kiemelte, hogy ezek jórészt az egyetemek modellváltását követően megnövekedett rugalmasságuk miatt alakultak így. A modellváltást egyetlen esetben sem az addigi fenntartó, az állam kezdeményezte, hanem mindig az intézmények szorgalmazták azt.
A megalázás nem megengedhető
Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) rektora a gólyatáborukról szóló hírekre reagálva közölte: évente nyolc ilyen eseményt szerveznek, egyetlen baleset sem történt az elmúlt tíz évben, illetve hivatalos panasz nem érkezett sem az egyetem, sem a hallgatói önkormányzat felé. Felállítottak egy munkacsoportot, amely kivizsgálja a felmerült eseteket, és minden gólya kapott levelet, de a visszajelzések között eddig nem volt egyetlen negatív sem. Az egyetem házirendjét a 2014-es szomorú események után szigorították, annak felülvizsgálata az idő előrehaladtával indokolt lehet, ezt a hallgatói szervezetek bevonásával meg fogják kezdeni.
Megalázás és ehhez hasonló egyéb cselekmények nem megengedhetők egyetlen táborban sem
– szögezte le.
Varga-Bajusz Veronika ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a gólyatáborokkal az államtitkárságnak is van feladata, de ezt párbeszédnek kell megelőznie. Az emberi méltóság megsértése nem fordulhat elő sehol sem, ezért az oktatási jogok biztosa vizsgálatot indított az ügyben, hogy a jövőben ilyen ne történhessen meg.
A BME saját modellel próbálkozik
Charaf Hassan kitért a modellváltás kérdésére is, amely a BME esetében is napirenden van. Szerinte az intézményt az államháztartás „megfojtja”, az állam nem jó gazda, míg a modellváltás jó eszköz lehet a jelenlegi helyzetből való kilábalásra, ami nemcsak a pénzről szól, hanem rugalmasságról, gazdálkodásról és tudományos-szakmai kapcsolatokról is. A többi egyetemet szeretnék követni, illetve sajátos BME-modellt próbálnak elindítani, mert a Horizont és Erasmus programokra is szükségük lenne.
