A megújult magyar felsőoktatás versenyképességének, a diplomához fűződő előnyöknek és az új, személyre szabott és rugalmas felvételi rendszernek köszönhetően idén is meghaladta a 120 ezret a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők száma, ami nagy áttörés a korábbi évekhez képest – írta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára a közösségi oldalán.
Varga-Bajusz Veronika kiemelte: tíz felvettből nyolc diák állami ösztöndíjasként kezdheti meg tanulmányait. Egy ösztöndíjas hallgató tanulmányaira a teljes képzés során átlagosan hatmillió forintot fordít az állam. Az államtitkár felidézte: az új felvételi rendszer egyik fontos eleme, hogy idén a pontok ötödéről már az egyetemek döntöttek, sőt az érettségi és tanulmányi pontok kapcsán is jelentősen nőtt a döntési szabadságuk, ezzel pedig erősödött az egyetemi autonómia.
Ígéretes jövő elébe nézhetünk
Minden második diákot a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt, úgynevezett MTMI+ képzésekre vettek fel, mint például műszaki, természettudományi, agrár, orvos-egészségtudományi, pedagógus és informatikai képzések.
A képzeletbeli dobogó második helyén végzett a pedagógusképzés, majdnem 13 ezer hallgatót vettek fel rá, közülük mintegy 8500 jelentkezőt óvodapedagógus, tanító- és tanárképzésekre, ebből több mint 1400 jelentkező valamely MTMI (azaz műszaki, természettudományi, matematikai, informatikai) tanárképzésre nyert felvételt.
Varga-Bajusz Veronika szerint az egyetemek eredményei magukért beszélnek: idén tizenkét magyar egyetem került a világ legjobb öt százalékába, három egyetem a legjobb két százalékban, egy pedig a legjobb egy százalékban van. A teljesítményfinanszírozásnak köszönhetően az egyetemek tudományos teljesítménye 30 százalékkal nőtt, az intézményeknek majdnem hatezerrel több aktív egyetemistájuk van, javultak a lemorzsolódási adatok, 3500 diákkal több tudta folytatni tanulmányait és 1200-an gyorsabban haladnak a tanulmányaikkal – sorolta az államtitkár.
