Magyar Péter Brüsszel mellé állt a migránsvitában

Úgy tűnik, semmilyen ellenállásba nem ütköznének Brüsszel migrációpárti elvárásai, ha Magyar Péter lenne kormányon. A Tisza Párt elnöke ugyanis épp az uniós bevándorláspolitika követelményeinek teljesítését sürgette az egyik legújabb Facebook-bejegyzésében. Mindezt már egyébként megelőlegezte, hogy Gerzsenyi Gabriella személyében Magyarék egy szélsőségesen migrációpárti politikussal is képviseltetik magukat ez Európai Parlamentben.

Forrás: Facebook

Magyar Péter a brüsszeli migrációs politika követésére buzdított a Facebook-oldalán. A Tisza Párt elnöke ugyanis azt sürgette egy szerdai bejegyzésében, hogy a kormány az Európai Unió előírásai szerint oldja meg a külső határai védelmét. 

– Fontosnak tartjuk, hogy a magyar Országgyűlés, hasonlóan más tagállamokhoz, a határok védelmét az európai uniós joggal összhangban lévő jogszabályokkal oldja meg. Ha erre az Orbán-kormány nem képes vagy nem hajlandó, akkor az ebből következő százmilliárdos uniós bírságért politikai és anyagi következményeket vállalnia kell – írta Magyar. 

A Tisza Párt egyébként Gerzsenyi Gabriella személyében egy szélsőségesen migrációpárti képviselőt is delegált az EP-be. Az egykori brüsszeli tisztségviselő egy 2022-es Facebook-posztjában fejtette ki a radiális nézeteit: „Brüsszel sokszínű város, sok ott a bevándorló, de soha nem éreztem veszélyesebbnek, mint a számos nagyváros bármelyikét, ahol életem során megadatott megfordulnom. […] Egyenjogúként elfogadom a feketéket, zsidókat, melegeket. Vannak közöttük barátaim. Talán ez baloldaliság.” 

Érdemes felidézni, hogy Brüsszel már hosszú évek óta politikai fegyverként használja hazánk ellen a migráció problémakörét. Ugyanis a különböző uniós szervek a Soros György-féle álcivil jogvédő szervezetekkel karöltve a 2015-ös migrációs válság óta folyamatosan bírálják a magyar kormány bevándorlásellenes politikáját, elsősorban a déli határkerítés megépítését.

Az Európai Bizottság eljárást is indított hazánk ellen, mivel úgy vélte, hogy Magyarország megsértette az uniós irányelveket egyebek mellett azzal, hogy előírta, a menedékjog iránti kérelmet kizárólag a tranzitzónákban lehet benyújtani, és a kérelmekről is minden esetben ezeken a pontokon döntsék. Az eljárás végén a bizottság szája íze szerinti ítélet született, miután az Európai Bíróság 2020-ban kimondta, hogy nem tartottuk tiszteletben az uniós jog szabályait, többek között a nemzetközi védelem megadására és a jogellenesen tartózkodó, harmadik országbeli állampolgárok visszatérésére vonatkozó eljárások területén és elrendelte a tranzitzónák megszüntetését. Amellett, hogy a magyar kormány ezt még korábban megtette, az is különös, hogy egy ideje éppen Brüsszel sürgeti a tranzitzónához hasonló létesítmények kialakítását. 

Ennek fényében még különösebb, hogy az Európai Bíróság idén júniusban  napi egymilliós úgynevezett kényszerítő bírság kíséretében kétszázmillió eurós büntetést szabott ki hazánkra „példátlan és kivételesen súlyos uniós jogsértés” miatt a migráció ügyében. A bírság kifizetését a kormány visszautasította, mivel a déli határunk védelmére ennek az összegnek mintegy a tízszeresét fordítottuk 2015 ősze óta. A költségekhez az EU nem járult hozzá, holott a határkerítés az egész unió területét védi az illegális migránsoktól.