Szili Katalin elmondta, a felvidéki, a muravidéki, az erdélyi és a kárpátaljai magyarság helyzetét bemutató kötetek után most egy összefoglalót készítettek.
A kisebbségek védelmének jogi keretei és jogalkalmazási tapasztalatai a Magyarországgal szomszédos országokban című kiadvány az alkotmány, az alaptörvény, az oktatás, a kultúra, a média, a közigazgatás és az igazságszolgáltatás szemszögéből mutatja be a szomszédos országok kisebbségjogi szabályozását, valamint azt, hogy a hatályos szabályok mennyire érvényesülnek a közéletben.
A kiadványok egyrészt segítik a szomszédos országokban élő magyarokat a jogaik megismerésében, másrészt hozzájárulnak ahhoz, hogy Európa számára is javaslatokat lehessen tenni a kisebbségvédelem tekintetében, ez ugyanis Európa stabilitását is szolgálja
– közölte a főtanácsadó.
Szili Katalin felhívta a figyelmet arra, hogy habár a jelenlegi magyar uniós elnökség prioritásai között nem szerepel a kisebbségek kérdésköre, a témát mégis „az asztalon kell tartani”, hiszen a kisebbségek jogainak érvényesülése elősegíti a szülőföldön élést és maradást.
A főtanácsadó kitért arra is, hogy az orosz–ukrán háború és a migráció hatásainak szorításában mind sürgetőbbé válik a foglalkozás a kisebbségek jogainak kérdésével.
A következő 5-10 évben szükséges lenne szétválasztani az őshonos nemzeti közösségek és a bevándorlók jogait – mutatott rá.
Hozzátette, bízott benne, hogy az Európai Bizottságban külön biztos fog felelni a nemzeti kisebbségek jogaiért, de sajnos nem így lett.
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója úgy fogalmazott, hogy
a politika és a tudomány mezsgyéjén álló témát vizsgálnak a kisebbségjog tekintetében, amelyről több száz oldalas kiadványokat is lehetett volna szerkeszteni, de ehelyett olyan füzeteket hoztak létre, amelyeket a nem szakmai közösség is haszonnal forgathat.
Vizi Balázs nemzetközi jogász, a kötet egyik szerzője elmondta, a környező országok elég kaotikus jogszabályi környezetben foglalkoznak a kisebbségek jogaival, van olyan ország, ahol nincs is kifejezetten a kisebbségek jogairól szóló törvény, és a meglévő jogszabályi keretek sincsenek sokszor tartalommal megtöltve.
Az államok nem véletlenül „szeretik” ezt a jogilag kaotikus helyzetet, mert így könnyebb bizonyos jogokat korlátozni, vagy a jogok érvényesítését akadályozni – jegyezte meg.
Tóth Norbert nemzetközi jogász, a kötet másik szerzője arról beszélt, hogy véleménye szerint az állam legfontosabb funkciója a XXI. században az emberek boldoggá tétele, azt kell elősegíteni az államnak, hogy a társadalom tagjai boldogulni tudjanak, kiteljesedjenek.
Amennyiben pedig az állam a területén élő kisebbségeket partnerként kezeli, polgárokként tekint rájuk és nem alattvalóként, akkor az államnak kötelessége biztosítani azokat a szabályokat, amelyek lehetővé teszik a kiteljesedést, a boldogulást nekik is – emelte ki.
A sorozatban eddig megjelent kötetek elérhetők online a https://bgazrt.hu/nemzetpolitikai-kutatointezet/konyvek/ oldalon.
Borítókép: Szili Katalin (Fotó: MTI/Kiss Gábor)
