Holnaptól, azaz október 15-től lehet beadni a jelentkezéseket a keresztféléves képzésekre az egyetemeken. A jövő év februárjában induló felsőoktatási képzések jelentkezési határideje november 15., azaz a potenciális felvételizőknek egy hónapjuk van valamilyen keresztféléves felsőoktatási képzésre jelentkezni, mert ekkor jár le a jelentkezési határidő.
Melyek a legnépszerűbb egyetemi szakok?
A keresztféléves eljárásban a felsőoktatási intézmények elsősorban mesterképzési szakokat hirdetnek meg, amelyekre azok jelentkezhetnek, akik legkésőbb 2024 januárjában megszerzik a választott képzéshez szükséges felsőfokú végzettséget. Alapképzést, osztatlan képzést és felsőoktatási szakképzést az egyetemek, főiskolák kisebb számban és csak önköltséges finanszírozási formában indítanak, amelyek esetében a jelentkezés feltétele az érettségi bizonyítvány. A februárban induló képzésekre vonatkozó keresztféléves felvételi eljárás tudnivalóit a megelőző év október közepén megjelenő Felsőoktatási felvételi tájékoztató tartalmazza, ekkor indul a jelentkezési időszak. A ponthatárok megállapítása a következő év január második felében történik, így a felvett új hallgatók februárban megkezdhetik felsőfokú tanulmányaikat.
Az elmúlt években ebben az eljárásban a jelentkezők 75-85 százaléka mesterképzésre jelentkezett. Ennek az időszaknak a jelentkezési számaiból az tűnik ki, hogy
a népszerű képzéseknek a mérnöki, a gazdálkodás-menedzsment, az emberi erőforrás, a kommunikáció- és médiatudomány, a gazdaságinformatikai, valamint a pénzügyi területek tekinthetők, de megjelentek tanári és művészeti képzési lehetőségek is.
Meddig lehet jelentkezni a keresztféléves képzésekre?
A keresztféléves képzésekre kizárólag a Felvin elérhető E-felvételi-rendszerben lehet jelentkezni. Az E-felvételi használatához regisztrálni kell az oldalon, valamint a végleges jelentkezéseket legkésőbb november 15-én 24 óráig rögzíteni és hitelesíteni is kell, amit legegyszerűbben Ügyfélkapun keresztül lehet megtenni, és legfeljebb hat helyre adható be a jelentkezés.
Mesterképzésre jelentkezésnél az intézmények a felvételi pontokat az oklevél két tizedes jegy pontosságú átlagából számolják ki. Az oklevél átlaga nem azonos az oklevél minősítésével, ezért a pontszámításhoz feltétlenül csatolandó dokumentum az oklevél, valamint az oklevélátlag-igazolás (két tizedes jegy pontossággal), amely lehet az intézmény által kiadott igazolás, vagy a leckekönyv/oklevélmelléklet ezt igazoló oldala.
Mik a legfőbb különbségek a normál és a keresztféléves képzések között?
A keresztféléves felvételi jó lehetőség azoknak, akik
- lemaradtak az általános és pótfelvételiről, és nem szeretnének a következő év szeptemberéig várni,
- valamint azoknak is, akik szeptemberben megkezdték tanulmányaikat, de úgy érzik, inkább egy másik képzésen vagy intézményben tanulnának tovább.
A mesterképzésre jelentkezők azzal is szokták indokolni választásukat, ha az alapképzésben eltöltött évek száma páratlan, például gyakorlati félévvel egészül ki a hároméves képzés, valamint külföldi partnerintézményben eltöltött tanulmányi idő vagy bármilyen élethelyzet miatt részesítik előnyben a februárban induló képzéseket.
A keresztfélévben meghirdetett szakok száma általában intézményenként alacsonyabb, mint a normál felvételi eljárásban meghirdetett szakok száma. Az osztatlan képzések, alapképzések és felsőfokú szakképzések nagyrészt önköltséges formában indulnak, bár sokak örömére a mesterképzésen már államilag támogatott helyek is elérhetők. A keresztféléves felvételi azoknak is nagyszerű lehetőség, akik a munkaerőpiacról érkezve szereznének diplomát munka mellett, mivel számos levelező képzést is indítanak a keresztfélévben meghirdetett tanulmányok között.
