– A sugárzással és a mikrogravitációval kapcsolatos kísérleteket fogunk végezni a nemzetközi űrállomáson, nagyon izgatott vagyok ezek miatt, és nagyon várom, hogy a világűrből láthassam a földet – mondta Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós az Axiom–4 misszió legénységének első hivatalos, angol nyelvű online sajtótájékoztatóján. Hozzátette, több tucatnyi kísérletet hajtottak végre, amire rendkívül büszke.
– Hazánknak az a célja az űrprogrammal, hogy megvessük a lábunkat az űrkutatók közösségében, hozzájáruljunk a globális űriparhoz a legjobb tudásunk szerint és egy asztalnál üljünk az űripari óriásokkal.
A missziónak és a nemzetközi partnereknek köszönhetően vagyunk ennél az asztalnál. Céljaink eléréséhez óriási szellemi erőre van szükség, ebből pedig bőven van Magyarországon. Űrhajósként az egyik legnagyobb felelősség a kutatások elvégzése, ez ennek a szellemi kapacitásnak az eredménye. A kutatóknak azt üzenem: nem sokan mondhatják el, hogy a munkájuk látható a csillagokból, de ti igen. Nem egyedül repülök, hanem viszem a ti álmaitokat is. Az emberek, akikkel együtt megyek, mellettem vannak. Az elmúlt hónapokban a legénységre az elkötelezettség, a bizalom, a tudás és a jó hangulat volt jellemző, ezért nincs afelől kétségem, hogy mi négyen, egy hozzáértő és szorgalmas csapattal a hátunk mögött, hihetetlen dolgokat fogunk véghez vinni – fogalmazott.
Megvalósult gyermekkori álom
Kapu Tibor felidézte: Magyarország keleti felén nőtt fel, két álma volt: először vadászrepülőgépet akart vezetni, ezért a szülei légibemutatókra vitték és tematikus magazinokat vettek neki. Édesanyjával együtt nézte az olimpiát és azt szerette volna, hogy neki is legyen trikója a saját nevével és a zászlójával, illetve képviselhesse a hazáját a világ színe előtt. Hobbiból húsz évig kosárlabdázott, végül azért lett gépészmérnök, mert szeret építeni és alkotni, hasonlóan édesapjához, aki a példaképe, ezért egyik legnagyobb eredményének azt nevezte, hogy a szülei büszkék lehetnek rá.
– Azért indítottak űrprogramot, hogy kísérleteket hajtsanak végre a nemzetközi űrállomás fedélzetén. A Hunor-programot az erősségeinkre és olyan űrörökségünkre építettük, mint a sugárzásmérés, a táplálkozás az űrben, az élettani tudományok és az emberi biológia. Emellett megkérdezték az egyetemeket, a vállalatokat és a kutatócsoportokat, hogy milyen tudományokkal foglalkoznának a világűrben – tudatta.