Rézmüves Benjamin Dániel 2022 februárja óta foglalkozik alapvetően menekültekkel. Az elmúlt években először civilként, majd másfél évig mentorként volt a gyerekeknél, ezt követően pedig ott maradt a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményeinél (BMSZKI), mint közalkalmazott, mint gyerekgondozó.
A kormánypártisággal távolról sem vádolható, roma származású egykori közalkalmazott elmondása szerint a BMSZKI Gyáli úti telepén rengeteg hiányosságot tapasztalt, amelyeket próbált jelezni a vezetőknek formális és informális úton egyaránt, azonban minden alkalommal süket fülekre talált.
– Augusztus végén a főpolgármesternek is jeleztem a problémákat a hivatalos fórumokon. Karácsony Gergelynek írtam egy sms-t, ahol leírtam pontosan, hogy hol, milyen problémákat látok, hogyan kéne közbeavatkozni, hogy a gyerekeknek meg a családoknak javuljanak az életkörülményei. Azonban semmilyen választ nem kaptam – mondta lapunknak Rézmüves Benjamin Dániel. Felidézte: az intézményben szeptemberben, a felmondásakor 25-30 négyzetméteres szobák voltak, amelyekben több generáció él együtt bármilyen intim szféra nélkül, botrányos egészségügyi állapotok között.
Három vagy négy vécé van száz emberre, és ebből a száz emberből legalább hatvan fő tizennégy év alatti
– mutatott rá a BMSZKI egykori munkatársa. Beszámolt róla, hogy születtek gyerekek is, akiket a kórházból a menekültszállás áldatlan állapotai közé vittek haza.
A tömegszálláson általános probléma a csótány, a poloska. A kártevők pedig rengeteg gyereket csípnek meg
– emelte ki Rézmüves Benjamin Dániel. Felhozott egy esetet, amikor a menekültszálló munkatársai az élelmiszerbankból kaptak édességet még tavaly télen, amit karácsonykor vagy az ünnepekkor kellett volna odaadni a gyerekeknek, hiszen addig volt a lejárata az élelmiszereknek. Ezeket az édességeket azonban a szálló munkatársai április végén, május elején osztották ki, és a jelzések ellenére sem foglalkoztak azzal, hogy fél éve lejárt élelmiszerekkel tömik a kisgyerekeket, akiktől végül a szüleik vették el a problémás árut.
– Ezt is elmondtam a szakmai vezetőnek, aki a BMSZKI-n belül lényegében a szakmai monitoringot kellene, hogy vigye. Azonban a BMSZKI egyáltalán nem foglalkozik ezekkel az emberekkel. Az volt az érdekük, hogy legyen egy mesterséges gettó, ahol cigányokat össze tudnak zárni. A háború első-második évében ugyanis az állam fejenként hétezer forint fejkvótát biztosított menekültenként a szállásadóknak – mondta a szakember. Emlékeztetett: október 15-én lejárt egy roma menekültekre is felhasználható forrásokat tartalmazó pályázat, amire minden civil szervezet rámozdult. Azonban Rézmüves Benjamin Dániel szerint a programok többsége, nagyjából kilencven százaléka nem valósult meg. Ez pedig azért fordulhatott elő, mert a roma származású menekültek döntő többsége nem tud írni, olvasni, így mindent aláírnak, olyan jelenléti íveket is, amelyek a szóban forgó programokat igazolják.
– A gyerekeket hála Istennek meg tudtam tanítani írni, olvasni. Ők az elsők a családjukban, akik tudnak magyarul írni és olvasni, a szüleik nem. Ezek a felnőttek pedig, mivel nagyon kiszolgáltatott függőségi helyzetben vannak, mindent aláírnak. A megszokott írásmódjukkal odaírják a nevüket, de tájékoztatva sincsenek arról, hogy milyen programban szerepelnek – emelte ki, és arról is beszámolt, hogy 2022 nyarán egy nagy svájci székhelyű gyermekalapítvány, a Terre des Home Alapítvány milliárdos tételben hozott Magyarországra adományokat a menekülteknek, ezeket azonban a rászorulók sose kaphatták meg.
A lakók elmondása alapján volt olyan, hogy érkeztek kamionszámra élelmiszerek, és egyáltalán nem is osztották ki nekik, majd amikor lejárt egy nagy mennyiségű élelmiszerpakk, kidobták a kukába
– közölte a BMSZKI telepén dolgozó egykori mentor. Lapunknak azt is elárulta, hogy a Gyáli úti telepen olyan emberek is mehetnek dolgozni, akiknek nincs meg a felsőfokú végzettségük és nem tudnak professzionális segítségnyújtást nyújtani.
– Volt egy kolléga, aki azt gondolta, hogy befeküdhet egy gyerek ágyába, hogy úgy ébressze fel. Ezt azonnal jeleztük a vezetőségnek. Az esetnek azonban semmilyen következménye nem lett, és ez a személy a mai napig ott dolgozik a szállón – osztotta meg a Magyar Nemzettel a megdöbbentő részleteket Rézmüves. Szerinte az elmúlt három évben az lett volna a Gyáli úti intézmény célja, hogy a szóban forgó embereket ne intézményesített lakhatásban, hanem külső lakhatásban sikerüljön elhelyezni, vagyis átmenetileg, amíg Magyarországon tartózkodnak, kapjanak egy lakást, ahol képesek ellátni magukat.
A családok olyan rosszul működő szisztémában vannak elhelyezve, ami súlyosan emberellenes, súlyosan szegényellenes. Az pedig mindennek a teteje, hogy a gyerekeknek a jogai és érdekei minden egyes nap sérülnek, azáltal, hogy egy nyomorult gettóban kell, hogy éljenek
– emelte ki a szakember. Úgy látja, a Gyáli úti szállóval az az alapprobléma, hogy ezek az emberek elzártan élnek, és egyáltalán nem járnak ki a városba. Miközben az apukák döntő többsége az építőiparban dolgozik, a gyerekek, az anyukák, az idősek lényegében a szállóba vannak beszorulva.
– A legszomorúbb az, hogy ha a szállón van egy olyan roma származású szakember, aki tényleg azért van ott, mert erős az elköteleződése a sajátjai iránt, akkor lényegében eszköztelen, ugyanis olyan demotiváló közegben találja magát, ahol a munkatársak nyolcvan százalékának kőkemény cigányellenes, rasszista kirohanásai vannak – jegyezte meg Rézmüves Benjamin Dániel.
A BMSZKI menekültszállásán tapasztalható állapotokkal kapcsolatban lapunk megkereste a fővárosi önkormányzatot. A Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, Kiss Ambrus elmondta: a háború kitörését követő második naptól fogad a Gyáli úti épület menekülteket. Az elmúlt két és fél évben 675 ember fordult meg a szállón, ahol jelenleg nagyjából kilencven fő lakik.
Kiss Ambrus kiemelte: a háború kezdete óta biztosítják a menekülteknek az infrastruktúrát, miközben a civil szervezetek foglalkoznak a gyermekek felzárkóztatásával. Ennek finanszírozását nem a főváros biztosította, ezeket a feladatokat általában a nemzetközi szervezetektől jött támogatásból végezhették el.
– A körülmények olyanok, mint régen egy hajléktalanszállón voltak. Ezt mi fenntartjuk, annak ellenére, hogy a kormány augusztus 20. óta nem finanszírozza a menekültek ellátását – mutatott rá a politikus, aki szerint a többi menekültszállásukon is ugyanez a helyzet.
Az, hogy 87-en laknak együtt, tény, de hajléktalanszállókon, illetve családok átmeneti otthonában is laknak nagyon sokan egy helyen. Mi ezt az elhelyezést tudjuk biztosítani a menekülteknek. Azt azonban fontos kiemelni, hogy akik tartósan ezeken a menekültszállásokon rekedtek, nagyobb részt rossz érdekérvényesítésű roma családok, általában több gyerekkel. Nyilván ez egy tömegszállás, erre lett kialakítva. A menekültellátás sajnos ilyen, valószínűleg az egész világon
– jelezte Kiss Ambrus.
