Mesterséges gettóban tartja a főváros a roma menekülteket

A roma menekültekkel, különösen a gyermekekkel foglalkozó Rézmüves Benjamin Dániel több mint két éven keresztül volt a fővárosi önkormányzat fenntartásában álló Gyáli úti szálló munkatársa. A szakember lapunknak arról számolt be, hogy a főváros szabályosan gettóban tartja a menekülteket, akiknek semmi esélyük nincs jelen helyzetben a kitörésre.

A BMSZKI egykori dolgozója szörnyű állapotoktól mesélt lapunknak

– Ezt is elmondtam a szakmai vezetőnek, aki a BMSZKI-n belül lényegében a szakmai monitoringot kellene, hogy vigye. Azonban a BMSZKI egyáltalán nem foglalkozik ezekkel az emberekkel. Az volt az érdekük, hogy legyen egy mesterséges gettó, ahol cigányokat össze tudnak zárni. A háború első-második évében ugyanis az állam fejenként hétezer forint fejkvótát biztosított menekültenként a szállásadóknak – mondta a szakember. Emlékeztetett: október 15-én lejárt egy roma menekültekre is felhasználható forrásokat tartalmazó pályázat, amire minden civil szervezet rámozdult. Azonban Rézmüves Benjamin Dániel szerint a programok többsége, nagyjából kilencven százaléka nem valósult meg. Ez pedig azért fordulhatott elő, mert a roma származású menekültek döntő többsége nem tud írni, olvasni, így mindent aláírnak, olyan jelenléti íveket is, amelyek a szóban forgó programokat igazolják.

– A gyerekeket hála Istennek meg tudtam tanítani írni, olvasni. Ők az elsők a családjukban, akik tudnak magyarul írni és olvasni, a szüleik nem. Ezek a felnőttek pedig, mivel nagyon kiszolgáltatott függőségi helyzetben vannak, mindent aláírnak. A megszokott írásmódjukkal odaírják a nevüket, de tájékoztatva sincsenek arról, hogy milyen programban szerepelnek – emelte ki, és arról is beszámolt, hogy 2022 nyarán egy nagy svájci székhelyű gyermekalapítvány, a Terre des Home Alapítvány milliárdos tételben hozott Magyarországra adományokat a menekülteknek, ezeket azonban a rászorulók sose kaphatták meg. 

FRISSÍTÉS: 

Cikkünk megjelenése után a Terre des Home Alapítvány megkereste szerkesztőségünket, és tisztázták, hogy ők élelmiszercsomagot nem juttattak el a menekülteknek. Ezt írták budapesti tevékenykedésükről: 

„Szervezetünk 2022. áprilisától 2023. szeptember 30-ig működött a Gyáli úti menekültszállón. Fontos kiemelni, hogy élelmiszeradományok osztásával nem foglalkoztunk. Ez idő alatt az alábbi szolgáltatásokat biztosítottuk az ukrán menekültek részére. Ezek értéke nem éri el a cikkben említett milliárdos nagyságrendet:

• Szociális munkások és tolmácsok segítették a hivatalos ügyintézést és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést
• Pszichológiai támogatást nyújtottunk
• Tanoda programot működtettünk az iskolás gyermekek felzárkóztatására
• Higiéniai csomagokat, vásárlási utalványokat és taneszközöket osztottunk

Fontos kiemelni, hogy minden tevékenységünkről megfelelően tájékoztattuk az érintetteket, írásban és szóban, figyelembe véve nyelvi és kulturális sajátosságaikat. Munkánkat átláthatóan és a támogatóink felé elszámoltatható módon végeztük. A projekttel kapcsolatos dokumentáció irodánkban megtekinthető.”

A lakók elmondása alapján volt olyan, hogy érkeztek kamionszámra élelmiszerek, és egyáltalán nem is osztották ki nekik, majd amikor lejárt egy nagy mennyiségű élelmiszerpakk, kidobták a kukába

– közölte a BMSZKI telepén dolgozó egykori mentor. Lapunknak azt is elárulta, hogy a Gyáli úti telepen olyan emberek is mehetnek dolgozni, akiknek nincs meg a felsőfokú végzettségük és nem tudnak professzionális segítségnyújtást nyújtani.

– Volt egy kolléga, aki azt gondolta, hogy befeküdhet egy gyerek ágyába, hogy úgy ébressze fel. Ezt azonnal jeleztük a vezetőségnek. Az esetnek azonban semmilyen következménye nem lett, és ez a személy a mai napig ott dolgozik a szállón – osztotta meg a Magyar Nemzettel a megdöbbentő részleteket Rézmüves. Szerinte az elmúlt három évben az lett volna a Gyáli úti intézmény célja, hogy a szóban forgó embereket ne intézményesített lakhatásban, hanem külső lakhatásban sikerüljön elhelyezni, vagyis átmenetileg, amíg Magyarországon tartózkodnak, kapjanak egy lakást, ahol képesek ellátni magukat.

A családok olyan rosszul működő szisztémában vannak elhelyezve, ami súlyosan emberellenes, súlyosan szegényellenes. Az pedig mindennek a teteje, hogy a gyerekeknek a jogai és érdekei minden egyes nap sérülnek, azáltal, hogy egy nyomorult gettóban kell, hogy éljenek

– emelte ki a szakember. Úgy látja, a Gyáli úti szállóval az az alapprobléma, hogy ezek az emberek elzártan élnek, és egyáltalán nem járnak ki a városba. Miközben az apukák döntő többsége az építőiparban dolgozik, a gyerekek, az anyukák, az idősek lényegében a szállóba vannak beszorulva.

– A legszomorúbb az, hogy ha a szállón van egy olyan roma származású szakember, aki tényleg azért van ott, mert erős az elköteleződése a sajátjai iránt, akkor lényegében eszköztelen, ugyanis olyan demotiváló közegben találja magát, ahol a munkatársak nyolcvan százalékának kőkemény cigányellenes, rasszista kirohanásai vannak – jegyezte meg Rézmüves Benjamin Dániel.

A BMSZKI menekültszállásán tapasztalható állapotokkal kapcsolatban lapunk megkereste a fővárosi önkormányzatot. A Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, Kiss Ambrus elmondta: a háború kitörését követő második naptól fogad a Gyáli úti épület menekülteket. Az elmúlt két és fél évben 675 ember fordult meg a szállón, ahol jelenleg nagyjából kilencven fő lakik.

Kiss Ambrus kiemelte: a háború kezdete óta biztosítják a menekülteknek az infrastruktúrát, miközben a civil szervezetek foglalkoznak a gyermekek felzárkóztatásával. Ennek finanszírozását nem a főváros biztosította, ezeket a feladatokat általában a nemzetközi szervezetektől jött támogatásból végezhették el.

– A körülmények olyanok, mint régen egy hajléktalanszállón voltak. Ezt mi fenntartjuk, annak ellenére, hogy a kormány augusztus 20. óta nem finanszírozza a menekültek ellátását – mutatott rá a politikus, aki szerint a többi menekültszállásukon is ugyanez a helyzet.

Az, hogy 87-en laknak együtt, tény, de hajléktalanszállókon, illetve családok átmeneti otthonában is laknak nagyon sokan egy helyen. Mi ezt az elhelyezést tudjuk biztosítani a menekülteknek. Azt azonban fontos kiemelni, hogy akik tartósan ezeken a menekültszállásokon rekedtek, nagyobb részt rossz érdekérvényesítésű roma családok, általában több gyerekkel. Nyilván ez egy tömegszállás, erre lett kialakítva. A menekültellátás sajnos ilyen, valószínűleg az egész világon

– jelezte Kiss Ambrus.

Borítókép: Kiss Ambrus és Karácsony Gergely a Fővárosi Közgyűlésben (Fotó: Havran Zoltán)