„Nagyon érdekes írást tett közzé Orbán Balázs doktorijának opponense, Unger Anna, az ELTE egyetemi docense” – hívta fel a figyelmet Deák Dániel a közösségi oldalán, aki egyben emlékeztet is, ő aztán semmiképp sem vádolható kormánypártisággal, és rendszeres vendég például a Gulyás Márton-féle Partizánban.
Deák szerint „ezért is megmosolyogtató nézni, ahogy Unger Anna rádöbben a balliberális nyilvánosság működésére, amelyik Rácz Andrástól kezdve Polyák Gáboron át a telexes firkászokig teljes erővel támadta Orbán Balázst és vádolta hazugságokkal”.
Unger Anna a közösségi oldalán azt írta,
senkinek nincs joga ahhoz, hogy a bírálóbizottságot meghurcolja és a szakmai tisztességüket megkérdőjelezze.
„Soha ilyen közvetlen és nyílt rálátásom nem volt korábban arra, hogyan zajlik a nyilvánosságbeli szakértői pozícióval való visszaélés, a hergelés, az informális morális nyomasztás és hálózati működés. Nemcsak a felkérdezések vagy a gúnyos megjegyzések. Hanem a félinformációk terjedése, a tudatlanság és a magabiztosság vegyülete, a teljesen szakmaiatlan megjegyzések nyilvánosságban való megpörgetése és igazságként való hirdetése. És persze a tisztességtelenség és az elnémulás nyomasztó jelenléte, valamint a kiállás és a tényekhez való ragaszkodás hiánya” – szögezte le, miután tegnap Orbán Balázsnak, a miniszterelnök politikai igazgatójának doktori védése sikeresen lezajlott az ELTE-n.
A botrány még november közepén robbant ki, amelynek alapját az adta, hogy a leköszönő amerikai nagykövet, David Pressman pénzosztójaként funkcionáló Polyák Gábor, az ELTE tanszékvezetője politikai támadást indított Orbán Balázs és doktorija ellen.
Noha Orbán Balázst az elmúlt időben rendre azzal vádolták, hogy plágiumot követett el, Unger Anna és Szentgáli-Tóth Boldizsár, az ELTE kijelölt opponensei végül nem találtak plágiumot.
Unger Anna hosszasan ír arról, hogyan érintették az elmúlt hetek, milyen támadások érték, ugyanakkor emlékeztet is: „nem válogathatok a hallgatók között aszerint, hogy kit vizsgáztatok, kinek a szöveg bírálom, ki vehet részt egy rendezvényen, kinek segíthetem a diploma- vagy fokozatszerzését. Oktatóként arra szerződtem, hogy az egyetem bármely polgárának rendelkezésére kell álljak, ha vizsgáról, diplomaszerzésről, fokozatszerzésről van szó. Ebben az esetben az egyetlen világnézeti szempont, amit mérlegelhetek, a tisztesség, és ennek részeként az egyenlő bánásmód.”
Unger Anna azzal folytatta: „Nincs jogom világnézet, politikai hovatartozás, pozíciók vagy bármely más szempont mentén különbséget tenni a bánásmódot tekintve. Nem engedhetem meg magamnak, hogy e két szemponton túl továbbiakat érvényesítsek – mert nem hatalmazhatom fel magam arra, hogy bizonyos esetekben más megfontolások mentén járjak el, csak mert a hallgató személye körüli helyzet egyesek szerint ezt morálisan megkövetelné. Ha egyszer megteszem, bármikor megtehetem. Holnap, holnapután, akármikor, akárkivel szemben, saját kizárólagos, minden külső normát, kontrollt figyelmen kívül hagyó szempontjaim mentén. Ezt hívjuk önkénynek.”
„Márciusban is, és az elmúlt hetekben is többször szembesültem azzal, hogy sok kolléga számára ez nem magától értetődő. »Hogy vállalhattad?« – kaptam a kérdéseket hol privát megjegyzésekben, hol nyilvános posztok vagy olvasói levelek morális értékítéleteiben. Kellemetlenkedő kommentek, gúnyos e-mailek, fejelfordítások és nem köszönések kísérték a tavaszt, majd az elmúlt heteket. Túlélem, semmi gond, ennél többet is ki lehet bírni, a közéleti és akadémiai közegekben edződve idővel ütésállóvá válik az ember” – írta az egyetemi docens, kiemelve, hogy senkinek nincs joga ahhoz, hogy a bírálóbizottságot egészében, a tagjait külön, és az opponenseket különösképpen meghurcolja, szakmai bírálatuk kapcsán politikai befolyást, félelmet sejtessen, objektivitásukat, emberi és szakmai tisztességüket megkérdőjelezze.
Szégyellje magát mindenki, aki egykori vagy mostani ELTE-polgárként félretette tudását, tapasztalatait, és nem állt ki a tisztességes és tényszerű tájékoztatás mellett, hanem csak odavetett lájkkal vagy kommenttel maga is a hergelők táborát gazdagította.
Unger Anna mindazonáltal azt javasolja mindenkinek, hogy aki most plágiumot emleget, tegye fel saját korábbi publikációit, különösképpen a disszertációját, és nézze meg, mit ad ki a plágiumkereső. „Lesznek meglepetések. És akkor utána érdemes lesz megbeszélni, hogy akkor mi ér, és mi nem ér egy PhD-fokozatot” – érvelt az egyetemi docens.
